Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 9. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 213 gyűjteménye. Mikszáthra emlékeztető novelláival, rajzaival méltán kellett az evangélikus papfiú tanár Trianon után feltűnést. Állandó munkatársa volt a Pesti Hírlapnak, legnagyobbrészt ott jelentek meg írásai, melyek részben a palóc földre vezettek, a költő hazájába, részben pedig a kőbányai külvárosi polgári iskolások egyszerű, de érdekes seregébe. Minket, tanárokat, utóbbiak érdekelnek inkább. Hogy Maróthy mennyire szerette szurtos, néha mezítlábas kis tanítványait, tudtuk eddig is, láttuk az evangélikus Ifjú Évek hasábjain elégszer : mutatja a kötet címéül választott Szegények szíve c. elbeszélés több társával együtt (Gyakorlati pedagógia, A mennyország és a pokol, Jön a szakfelügyelő, Bogdán tanár úr, Elbuktatták Szappanos Pályát, A kis Pereces Gyurka magyar dolgozata). És milyen kedves humor nyilatkozik meg bennük 1 A sajtó alá rendező Laki Tibor ev. tanár szerencsés kézzel válogatott a drága hagyatékban, s helyezte befejezésül az irredenta „Van Pozsonyban egy sír" című megrázó, valóból vett elbeszélést. — Általában életet lehel Maróthy írása, derűs nyugalom árad olvasása közben. Ne mulassza el egy protestáns tanár sem a tanulói.jutalomkönyvnek is igen alkalmas kötet élvezését. Budapest. Dr. Bánkúti Dezsőd Yácz Elemér: A zsidók számaránya a nyíregyházi középiskolákban. (A Besscnyei-Társaság 19. sz. kiadványa.) 20 1. Nagy alapossággal készített, kimutatásokkal igazolt tanulmányban foglalkozik a szerző a kérdéssel. Megfigyeli az összes iskolákat, köztük tér-, mészetcsen az evangélikusokat is. Levonja a tanulságot, hogy a zsidóság számarányán magasan felül lepte el ott is a középiskolákat, s általuk a keresztyén társadalomban olyan szellem került, mely nem kívánatos, s ez minden tantárgynál maradandóbb hatású volt. A mostani korlátozás hatása csak idővel nyilvánulhat meg ; ez fontos is, mert nem érdekünk a zsidó szellemiség táplálása. a megszállt területeken a templom mellett az iskola volt a keresztény (sic!) hitnek, a magyar kultúrának, általában a magyarságnak a legerősebb bástyája. A múltban ... a belső zsidó megszállással szemben egyik-másik iskola nem bizonyult ilyen erős bástyának." A jövőre az öntudatos védekezéstől haladást remélünk. — Az eszméltető tanulmányt tanulsággal forgathatja minden tanüggyel foglalkozó olvasó. B. D. Gyáripar és pedagógia. Szabadidő-tevékenység a magyar gyáriparban. A balatonöszödi szabadidő értekezleten elhangzott beszámolók. Szerk. : Dr. Raggambi Fluck András. Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Budapest. Érdekes felfigyelni arra az intenzív népnevelési munkára, melyet a gyári életben szabadidő-tevékenységnek neveznek. A probléma valami módon él a középiskolában is, de inkább mint negatívum a túlterhelés címe alatt szerepel, ami nyilván mutatja, hogy az iskolák nehezen tudják megoldani a tárgyak sokasága miatt ezt a fontos kérdést. A jelzett előadásokból csak néhányra utalunk, ózdot mint kultúrközpontot ismerjük meg, melyben a munkáskolóniák, falusi gyárimunkások s bérlakásos proletármunkások csoportjai részesülnek a viszonylagos szociális jólét és kultúra áldásaiban. Leginkább a munkáskolóniák, melyek tagjai a társulattól kapják a lakást, fűtést, világítást, s mint szakmunkások is többet keresnek és gyermekeiket egészségesen táplálhatják és jobban ruházhatják. Egyletük 3500 taggal egyben önsegélyző Egylet is : egy tag elhalálozása esetén 1000 pengőt adnak a családnak, 250 pengőt a családtag után. Észszerűen van megszervezve a színházlátogatás is. A Színpártoló Egyesület tagjai minden hóban befizetik egy jegy árát (50— 180 fillérig), s mikor a színészek tavasszal és ősszel néhány hétre megérkeznek, a színpártoló tagok 6—6 jegyutalványt kapnak, melyeket -tetszés szerinti jegyutalványokra válthatnak'be. Kovács Antal ózdi beszámolója mellett megemlíthetjük Korompay Lajos cikkét is, mely Salgótarján helyzetképét adja. Tornaegyesületek, sportegyletek, olvasókörök gondoskodnak a munkások és gyermekeik testi-lelki egészséges fejlődéséről. Érdekes adat : 1660 az: