Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 8. szám - Vitéz dr. Nábradi Mihály: A magyar tanárság és a közélet

178 Vitéz dr. Nábrádi Mihály: A magyar tanárság és a közélet. j ütnünk, hogy a pedagógiai eszményhez közelebb áll a felekezeti iskola a világnézeti komponens öntudatos hangsúlyozása révén“ (Pauler 52. 1.). Ismerjük a változást, ami az utolsó évtizedben történt. A pa­rancsuralmi államok tantervűk központjává a politikai világnézeti nevelést tették. Ezzel megindul a tantárgyak teljes átcsoportosítása. A német középiskolai oktatás reformját Papp Ferenc ismertette Szemlénk 1938. 5. számában. A nyolcosztályú német gimnázium a tantárgyakat öt csoportba osztja : I. Testi nevelés. II. Nemzetisme­ret : Nemzeti nyelv, történet, földrajz, rajz és művészettörténet, zene. III. Természettudományok és mennyiségtan : Élettan, vegytan, természettan, mennyiségtan. IV. Idegen nyelvek: Latin, görög, angol. V. Vallástan. A heti óraszám 45 perces órákkal, kislétszámú osztályokkal, 31—37 tanóra. Meglepő, hogy a mi tantárgyaink is így kezdenek csoportosulni, csak más sorrendben, mivel a mi világnézetünk valláserkölcsi alapon áll: I. Moralia. II. Nationalia. III. Filológia (Humaniora). IV. Realia. V. Gimnasztika és egyéb exercitativák. A többi iskolarendszer lényegesen eltér a mienktől. Az angol College-rendszert csak egy gazdag világbirodalom engedheti meg magának. A francia rendszer túlzott filantrópiájával fegyelmezetlen puhányokat nevelt. Iskolázásuk átszervezése most indult meg: Spárta vagy temető! jelszóval és a klasszikus nyelvekben keresendő vigasztalással (Űj Magyarság, 1941. II. 14.). A mi nemzedékünk háromféle tantervet ismer: a régi 1899— 1903. évi gimnáziumi és reáliskolai, az 1926. évi gimn., reálgimn., és reál, az 1938. évi egységes gimnáziumi tantervet. Aszód. Dr. Stibrányi Gyula. A magyar tanárság és a közélet. A m. kir. Miniszterelnök úr nyíregyházi beszédében a magyar tanárság problémáira is kitért, s annak az óhajának adott hangot, hogy a tanárság a közélet porondjára a mainál jóval nagyobb mér­tékben lépjen. Nagyon örvendetes jelenség az, hogy ma már hiva­talos személyek is foglalkoznak a tanárság vezetőszerepre jutásának problémáival. Ez azt bizonyítja, hogy közművelődésünk vezetőiben mindjobban gyökeret ver az a gondolat, hogy a középosztály neve­lésének vezetője és ezzel a magyar világnézet és közfelfogás kiala­kítója végeredményben a magyar tanári rend. E Szemle lapjain már többször olvastunk a tanárság mai helyzetéről éppen a ieghivatot­­tabbak tollából. E cikkek inkább pedagógiai jellegűek voltak, s ezzel kapcsolatban anyagi vonatkozásban ismertették a fennálló helyze­tet. Most, hogy felszínre került a kérdés : a magyar tanár és a közélet, igen alkalmasnak látszik, hogy Szabó Dezsőnek a „Magyar tanárság

Next

/
Oldalképek
Tartalom