Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 7. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 167 T Azt hiszem, hogy ez a mágneses játék legalább egyszer lekötné a gyermekek figyelmét, s azzal többet érnénk eh mint 10 függvénynek unalmas felrajzol­gatásával. Felmerül egy másik ellenvetés is. (Még több is lehet.) Ez a tábla bizto­san hamar elromlik. Nem. Egy ilyen rendszerű tábla, melyen azonban nem középiskolás tanulók játszanak, hanem öreg labdarúgó játékvezetők, már három éve kitűnően bírja a játékot. Nem romlik. Ügy csattannak most is a pontok, ahogyan éppen jólesik. Semmit sem vesztett erejéből. Arra gondoltam, hogy fel lehetne ezt használni a mi munkánkban is. S ha felhasználható, akkor miért tagadnánk meg ezt a játékot tanítványainktól. S ennek a szerszámnak van még egy olyan előnye is — amelyikkel a fentiek nem rendelkeznek —, amit csak egy példával tudok elmondani. Az V. osztályban tanítom a másodfokú függvényt. Készülök órára, tehát meggondolom, hogy milyen példát fogok felvenni. Tegyük fel, hogy az y =2x* függvénnyel akarok foglalkozni. (Mindössze három esetre kell felkészül­nöm.) Az egyik parabolámat erre a példára állítom be. A helyettesítéssel megkapott pontokat kirakjuk a piros körökkel (gombokkal). Megkeressük tehát a pontokat, s feltesszük a parabolát. Csúcsa a kezdőpontban, a két szár a megfelelő pontokon. Most megváltoztatom a szabad változó együtthatóját (.— 2). Megkeressük ezt a parabolát is. Kijelöljük a helyét, s milyen meg­lepetés lesz a tanulók számára, mikor látni fogják, hogy az első parabolát 180 fokos elfordítással éppen a másodikrá fogom átfordítani. De itt nem állunk meg, hanem az első egyenlethez hozzáadunk + 3-at, s mi történik? Az első parabola az ordináta tengely mentén szépen felcsúszik az őt meg­illető helyre, vagy ha — 5-öt adtam hozzá, ahhoz lecsúszik az Oy tengely mentén úgy, hogy csúcsa a (0, — 5) pontban helyezkedik el. S ugyanígy el­tolhatom jobbra, balra, felfelé és lefelé, tehát megmutathatom az összes lehetséges eseteket egyszerű csúsztatással. De ebben ugyanakkor az is benne van, hogy mit jelent a másodfokú függvény szabad tagja, mit jelent az elsőfokú tag. És nem elmélet az, amit tanítok, hanem tapasztalat. Fizikai — számtan. Ha azt mondom a tanulóknak, hogy a szabad tag hozzáadása tengely­menti eltolódást jelent, akkor azt jelenti, mert a parabolám eltolódik. Nem két különálló parabola, mert az, amelyikre mondtam, hogy eltolódik, el fog to­lódni. Eleven valóság — márpedig ennek csak megvan a hatása a tanításban. Nem írhatom le részletesen, miként gondolom ennek az eszköznek a teljes kihasználását. Ezt nem lehet korlátozni, s nem lehet lehetőségeit sem mind felsorolni. A tanár elképzelése sok jó alkalmazást szülhet. Egy tényt még le kell szögeznem. A mozgás törvénye, a matematikai képlet, a változás, a mozgás megvalósul. Nemcsak állítom, hogy a szabadváltozó változik, hanem tapasztaltatom, hogy változik, s vele változik a függvény is. S a két változás közötti összefüggés is a tapasztalat területére szorul. A függvények tanítása ezt a mozgással egybekötött szemléltetést megköve­teli. Ezen épül fel a matematikai film is, ennek az alapján készülnek a terve­zetek, a filmek. A filmeknek azonban van egy nagy akadálya. A nyersanyag­hiány. A vaslemezek beszerzését is fogja akadályozni ez a hiány, de mégis könnyebben leküzdhető, mint a másik. A filmekkel lassan haladunk. Nem 400—500 filmre, de 1000-re van szükségünk. De ha nincs miből azokat elkészí­teni, akkor meg kell keresnünk s fel kell használnunk a másik megoldást, a mágneses táblát. A mágneses tábla parabolája csúszik, ha mondom. A VII. osztályban az egyenes helyzeteit tökéletesen be tudom mutatni. Meg tudom mutatni, hogy az egyenes helyzete a tangenstől függ, hogy az egyenes a tangens értékválto­zásai szerint más és más szöget zár be az Ox tengellyel. Átismétlem a VI. osztályos trigonometriát, s ugyanakkor tanítom a VII. osztályos analitikus geometriát, s szemmellátható á kettő közötti összefüggés. Helyes-e a fenti elképzelés? Minden olvasó ítéletet mondhat és alkothat. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom