Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 7. szám - Dr. Horváth Károly: Tessedik eszméi és Csurgó példája
162 Dr. Horváth Károly : Tessedik eszméi és Csurgó példája. kát pyárt. A másik úr az aktákat lemásolja, a harmadik átköti, a negyedik továbbítja. Az úr jogot végez, porokét bonyolít, ítélkezik, paragrafusok útvesztőjében bolyong. Nálunk az úr fogalma nem illik az iparosra, kereskedőre, földművesre — békeidőben —, csak akkor, mikor valami zavar van, tehát külön rászorulnak egyesek az ellátás terén az iparosra, kereskedőre és a földművelőre. Ma már az egyes szaktudományok sokkal inkább megkönnyítik a gazdálkodók helyzetét, mint Tessedik korában. Általánosságban ismerjük sok termelvényünk, pl. elsősorban búzánk és sok tenyészetünk : lovaink, ökreink, parlagi tyúkunk acélosságát. Ez a tulajdonság sajátos, a tőlünk nyugatra és északra eső európai tájaktól annyira különböző éghajlatunk hatása. Hazánk elzárt katlanában, medencéjében az atlanti óceáni és szárazföldi éghajlat folytonos harcot vívnak. A szélsőségek hirtelen változásai, aránylag nem túlnagy végletek között, ösztökélő, acélozó hatást gyakorolnak növény- és állatvilágunkra. Gyümölcsünk, tojásunk, baromfink ízletesebb, mint sok más tájé és országé. Azt is tudjuk, hogy klímánk és talajunk egy része rendkívül alkalmas magas csíraképességű vetőmagvak termelésére. Szentgyörgyi professzor felfedezései óta tudjuk, hogy termelvényeink, főleg gyümölcseink és veteményeink nagy része vitaminban gazdagabb, mint Nyugat- és Közép-Európa többi országaié. De nemcsak magunk miatt, gazdasági életünk jobb beosztására, termelésünk anyagban és értékben való javítására kell tudnunk ezt. A világban nem minden további nélkül fogják termelvényeink bizonyos értékeit elismerni. A nagyvilág tömeg-, méret-, időrekordokban gondolkodik. Csak lassan ébred a minőség értékére. Gyümölcsben, veteményben a méret, a szép külső ragadja meg. Azt megfizeti. Másfajta értékekről meg kell győzni. A magyar kisgazdák jövedelmező gazdálkodásának legnagyobb akadálya az improduktív munka. Általában igen sok fölösleges munkát végez minden magyar gazdálkodó. Erről kell előbb leszoktatni őket, illetve meg kell teremteni az emberi, állati és gépmunka legeredményesebb érvényesülésének alapfeltételeit. Az emberi munkának csak akkor lehet eredménye, ha azt helyesen, a kellő időben, a kívánt módon végzik el, amint az illető növény vagy állat megkívánja. A jövedelem biztosítása érdekében a drága emberi munkát a legkisebb mértékre kell lecsökkenteni az ennél sokkal olcsóbb állati és gépmunkával szemben. Már Tessedik tervezetében benne volt, hogy a gazdának minden családtagját foglalkoztatni kell a saját gazdaságában. Általános közgazdasági felfogás szerint a kisgazda csak akkor boldogul, ha a gazdasági üzemben egész családjának teljes munkaerejét célszerűen ki tudja használni. Az a gazdasági üzem van helyesen megszervezve, amely télen, nyáron, ősszel és tavasszal lehetőleg egyenletesen tudja foglalkoztatni a család minden egyes tagját (háziipar). Ezek a családok ~a gyarapodó, vagyontgyüjtő családok. Nemzeti szempontból <ezek jelentenek életerőt.
