Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 7. szám - Tóth István Lajos: Nemzeti öntudatnevelés és a magyar művészi alkotások
156 Tóth István Lajos : Nemzeti öntudatnevelés és művészi alkotások. tások, melyek azok a jellegzetes színek és vonások a magyarJnűvészetben, amelyeknek kihangsúlyozása az esztétikai szempontok mellett nemzeti szempontból fontos? A Dunamedencében való letelepedés és a keresztyénség felvételével a magyarság tevékenyen belekapcsolódott a nyugati kultúrfejlődésbe, azonban az ősi ázsiai pogány szellem és díszítő fantázia, keleties szín és pompakedvelés még századok múltával is, a nyugati stílushullámok közepette is élt a magyarság lelkében és művészetében. Képzőművészetünk a szentistváni Magyarországon kezdődik, Szent István esztergomi palotája, mint a legújabb ásatások is bizonyít ják, bámulatba ejti még a külföldi szakembereket is, és még a romjaiban is lenyűgöző és művészi hatású templom és palota ékes bizonyítékai annak, hogy a magyar művészi alkotóképesség már megtalálta sajátos kifejezési formáját és méltó helyét Európában. Összehasonlítva a középkor építészeti alkotásait a nyugatival, ha arányokban nem is tudunk felmutatni olyan hatalmas alkotásokat, de a jáki, gyulafehérvári, pécsi vagy a romjaiban is művészi hatású zsámbéki templom mind egyenrangú alkotása korának. A középkori román stílusú templomaink már világosan mutatják, hogy a középkori magyar építészet olyan bámulatos virágzásnak indult, hogy minden külföldi hatás mellett is sok helyütt sajátos helyi stílusmegoldásokat is teremtett, a tatárdúlás azonban ennek a nagyszerű és sokatígérő fejlődésnek minden lehetőségét hosszú időre megakasztotta. A tatárdúlás után megindult újraépítésben már nagy szerephez jutnak a gótikus stílusú megoldások, habár a magyar érzésvilág a gótikával szemben bizonyos tartózkodást mutatott, mégis maradtak ránk ennek a stílusnak is említésreméltó hatalmas alkotásai. A viszontagságos sorsú kassai dóm, a budavári koronázó Mátyástemplom művészi megoldás és hatás tekintetében felveheti a versenyt a német gótika sokszor megcsodált emlékeivel, ugyanezt mondhatjuk a történelmi Magyarország legnagyobb méretű gótikus építészeti emlékéről: a brassói fekete templomról is. Jellegzetes és eredeti vonások még a középkori gótikában az erdélyi erődtemplom és a népies gótikus megoldások. A középkori magyar, sőt Európa szobrászaténak egyik legszebb kincse a Kolozsvári Márton és György testvérek Szt. György lovasszobra, a magyar teremtő géniusz első igazi megnyilatkozása és kiteljesedése, amellyel majdnem száz évvel megelőzve Nyugatot, egyedül is elég bizonyíték volna arra, hogy a magyar művészet méltó európai hivatásához, és perdöntő bizonyítéka a középkori magyar művészeti kultúra erejének. A középkori magyar ötvösművészet pedig olyan virágzásnak indul, hogy művészeink és műveik Európaszerte keresettek lesznek, ami által növelik a magyar névnek és művészetnek európai jóhírét. Magyarország a középkorban mint a nyugati kultúra utolsó előretolt bástyája tölti be hivatását művészetileg is, de éppen ennek a tragikus helyzetnek lett a következménye az is, hogy megszakít-
