Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 6. szám - Horváth István: Hozzászólás a gimnáziumi vallástanítási tantervhez
124 Horvúlh István : Hozzászólás a gimn. vallástanítási tantervhez. tétjük, s kutatjuk a kor egyházával való viszonyát. A szempontok természetszerűleg ugyanazok, mint V. o.-ban. Nagy súly helyezendő a belmissziói mozgalmakra. A szekták tárgyalásánál azoknak tanait is röviden ismertetjük. B) A külmisszió az újkorban. A külmisszió lényege. A küldő és küldött (Csel. 9 : 16). Akikhez küldi a misszió Ura (Mt. 28 : 18—20). Egyes missziói területek, s az azokon működő misszionáriusok. Missziói szervek. Itt is az egyes vallásalakulatok ismertetése, de állandóan az Ige mértéke alatt. (Erre a módszerre jellegzetesek a Dr. K. Hartenstein írásai.) C) Az egyház jelenlegi helyzete hazánkban és külföldön. Valami olyanra gondolok, mint Dr. Imre Lajos Liliom a tövisek között c. írása. Földrészenként, illetve országonként felkutatjuk, hogy mennyi a lakosság, annak hány százaléka keresztyén, a keresztyéneken belől mennyi evangélioini, mennyi nem evangéliomi, az előbbiekből mennyi lutheránus, mennyi református hitvallású, esetleg egyesült. Az evangéliomi egyházak helyzetéről mindenütt néhány szót szólanánk. D) Az egész világot átfogó, tehát oekumeuikus jellegű mozgalmak^ szövetségek. VII. o. anyaga : Szentírásismerletés. Irányító szempont tulajdonképpen ugyanaz, mint az I—III. o.-ban, csak most már magasabb szempontból, a VII. o. színvonalához alkaJmazva. Bevezetőleg szólunk a Szentírás dogmatikumáról, a verbális inspiratió ol s a helyes álláspontról, mely szerint a Szentírás nagyon is emberi szavak által szólja Isten üzenetét, de csak a Szentlélek ihletéséből hallhatjuk meg benne Isten szavát. A Szentírás nyelvéről, irodalomtörténeti értékéről, előállásáról, kanonizálásáról szólunk s nélkülözhetetlen más irodalomtörténeti kérdésről. Majd a fordításokról is, csak futólagosán. Aztán az Ószövetséget tárgyaljuk. A cél nem az, hogy annak tartalmi kivonatát ismerjük, hanem hogy jellegzetes könyvekből, illetve részekből az Ószövetség titkába nyerjünk betekintést. Ilyen részeknek látnám a szentség törvényét (III. Móz. 19—26), a Deuteronomium bevezető szakaszát (1—12), Jób könyvét, a Zsoltárokat, amelyek feldolgozásában irányadó lehet a Dr. Farkas I. tervezetében az V. o. anyaga, aztán a próféták írásai, amelyeknél most Babiloni Ésaiást már Ésaiástól elválasztva tárgyalnánk. A próféták közül Ámos, Hóseás, Ésaiás, Mikeás, Jeremiás, Ezékiel babiloni Ésaiás, Zakariás, Jóéi, Jónás, Dániel tárgyalandók, valamennyinek eschatológiai vonatkozású része tüzetesebben. Az Újszövetségben a négy evangéliom jelenleg úgy tárgyalandó, hogy valamennyinek sajátos volta kidomborodjék. Aztán megismerkedünk Jézus életének problematikájával s a legfontosabb tudományos és szépirodalmi feldolgozásokkal. A leveleket részletesen vennénk, igyekezvén aztán jellemezni a páli írásokat s a Zsidókhoz írott levelet, végül a jánosi írásokat. A Mennyei Jelenésekről írott könyvet tüzetes magyarázattal vennénk át. VIII. o. anyaga dogmatika és ethika lenne, ami nagyjában a IV. o. sémáját követné, csakhogy most állandóan kiterjeszkednénk azokra a különböző szellemi áramlatokra, amelyek a keresztyénségnek hadat üzennek, vagy a vallás pótlói akarnak lenni, továbbá a nem evangéliomi keresztyén egyházak tanítására is. Az erkölcstani részben, vagyis a megszentelődés útjában az ethikum problémáját is tárgyalnánk. Az Istenről szóló tanításban pedig az isteniéti bizonyítékokat is vennénk, reámutatva arra, hogy Isten léte a hívő előtt közvetlen bizonyos, s így a különböző bizonyítékok nem képesek semmit sem mondani arról, hogy van Isten. Végül részletkérdésekbe elmerülve tárgyalnánk a keresztyén család, a nevelés, a keresztyén ember és a kultúra, a keresztyén ember és az iskola, a keresztyén ember és a nemzet, az állam, az egyes társadalmi osztályok kérdését. Szatmárnémeti. Horváth István.
