Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 5. szám - Rágyánszki Pál: A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi
102 Rdgydnszki Pál: A korszerű magyar nyelői és irodalmi érettségi. Az elkészítendő szabályrendeletek számára mintának legyen szabad ajánlanom azt a tervezetet, amelyet a Protestáns Tanügyi Szemle 1942. évi augusztusi számában közöltem a kormányzatról, felügyeletről és ellenőrzésről. Az ott közöltek a II. rész 12. §-hoz alkalmas szabályrendelet-tervezetet tartalmazzák. Módosítani kellene azokat a javaslatokat a főigazgatók alá rendelendő hivatalok megszervezésével. . Szeghalom. Nagy Miklós. A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi. - ^ A korszerű magyar nyelvi és irodalmi érettségi kérdésének felvetése ma már annyira szükségszerű, hogy alig lehet elhalasztani. Támogatja e felfogást az a körülmény is, hogy a jelen tanév végével érkezünk nyolcévi újszerű tanításunk első számadásához. Ennek elméleti megalapozása megtörtént ugyan a Tanterv készítésekor és az azóta eltelt években, de a gyakorlat sok olyat mutatott meg, melyre támaszkodva ma jobban tudjuk elméleti fejtegetéseinkben azt körvonalazni. Erre az elméleti alapvetésre kétségtelenül szükség van, mert különben tapogatódzva, ide-odakapkodva fogunk eljárni az amúgy is kísérletnek szánt érettségin, amelyik azután időszerűvé teszi ezt a kérdést a maga végső megfogalmazására és felépítésére, mivel sok tapasztalati anyagot nyújtott a szemlélőknek. E kérdés megoldása szoros összefüggésben kell, hogy legyen a múlt kitermelte hagyományokkal és elgondolásokkal. Éppen ezért a múltba való rövid visszapillantással keressük meg a kérdés megoldásának egyedül helyes módját. Ugyanakkor azonban szoros kapcsolatban kell, hogy legyen a kérdés megoldása nyolc év szorgos munkájával, miért is a magyar nyelvi és irodalmi tanítás anyaga, módszere és célfeladatai kitermelte érettségi-formát kíséreljük meg lerajzolni. Az érettségi célja az 1905-ben újra kiadott Érettségi Vizsgálati Utasítás szerint: „...kipuhatolni, vájjon a vizsgálatra jelentkező tanuló értelmi fejlettsége és tárgyismerete a középiskolai tanterv mértéke szerint oly fokon álí-e, aminő a főiskolai tanulmányokra szükséges“. Ez a cél szoros összefüggésben van azzal a célkitűzéssel, melyet az 1883. XXX. te. 1. f 2. bek. találunk a középiskolára vonatkoztatva : „A gymnásiumnak és a reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb, általános műveltséghez juttassa és a felsőbb, tudományos képzésre előkészítse.“ Ennek a tanításnak s a belőle folyó érettségi vizsgálatnak kettős feladata volt: általános műveltség elérése és előkészítés a felsőbb tanulmányokra, illetve az általános műveltség meglétének és felsőbb tanulmányokra való alkalmasságnak a megállapítása. A gimnáziumi nevelés célja és az érettségi vizsgálat célja ebben az esetben összhangban van. Az 1931-ben kiadott Érettségi Vizsgálati Utasítás szerint „Az érettségi vizsgálat célja annak megállapítása, vájjon a vizsgálatra jelentkező tanuló
