Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 4. szám - Egyházi és iskolai hírek
96 Egyházi és iskolai hírek. a középosztályról, a felsőosztályról és az alsóosztályról. Megállapítja, hogy a parasztságban befelé erős és mély a tagozódás, amely akadályokat jelent a falu életében. Nincs egységes parasztönttidat és paraszt közszellem. A parasztéletforma csődjéről nem beszélhetünk. Középosztály nálunk nincs. Hiányzik szellemi, anyagi függetlenségük, nincs osztálytudatuk. A zsidóság — térhódításában — a középosztály helyét is elfoglalta. A ma feladata egészséges középosztály kialakítása a Györffy-kollégiumok segítségével. A felsőosztály tudományos, bátor leírása mellett nem mehetünk el szó nélkül. Bár csak ismertetés a célja, tudományos felkészültsége alapján néhány megjegyzéssel utat mutat a jövőre is, amikor megállapítja, hogy ez az osztály nem szolgálja a nemzet érdekeit. . Az alsóosztály, a mélység lakói, az ország legnépesebb rétege tartozik ide, hiszen maga az agrárproletariatus hárommillió főt számlál. Sajnos, itt csak a kérdést veti fel, hogy az a helyzet nem igényli-e jövedelmi és vagyonmegoszlásunk gyökeres megváltoztatását — pedig nyilvánvalóan igennel kell felelni. 3. Az élethivatások is bekerülnek vizsgálódása körébe, minthogy a hivatás döntő formáló ereje nyilvánvaló. 4. Összefoglaló képben terjeszkedik ki a szellemi műveltség társadalomalkotó tényezőjére. Öröm számunkra az a megállapítása, hogy nem ábránd Széchenyi kiművelt emberfőinek sokasága, és az, hogy a magyar nép a műveltség gyarapodásával, a szellemi élet kimélyítésével megoldja azokat a gazdasági nehézségeket is, amelyek a korfordulón minden nemzet elé hárulnak. 5. Külön foglalkozik a visszacsatolt területek társadalommódosító hatásával. Amint a trianoni magyarság állami vonalon állott, a kisebbségi magyarság pedig társadalmi vonalon, ugyanez a feladat jut nemzetiségeinknek. 6. Végül összefoglaló képben vizsgálja a néplélektani tényezőket, amelyek elsőrenden módosító hatású erők. Itt is az általános megállapítások rendszeres elétárását végzi el. Igen értékes a könyv függelékéül beillesztett Irodalmi jegyzetek, amelyben felsorolja a társadalomismereti szempontból legfontosabb munkákat. Weis István munkáját a nemes tárgyilagosság jellemzi. Nem a tetsző, hanem a maradandó lebegett szemei előtt, és szilárd meggyőződésünk, hogy ezt nemcsak a tudomány elve követeli, hanem nemzetünk érdeke is. Dr. vitéz Nábrádi Mihály. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK----------1 A Protestáns Tanügyi Szemle szerkesztőbizottsága folyó évi február hó }4-én gyűlést tartott Budapesten. A Szemle 1942. évfolyama életefolvásának ismertetése után a bizottság annak a kívánságának adott kifejezést,'hogy a jövőben avatott toll ismertesse a képviselőházban és felsőházban a tanügyi költségvetéssel kapcsolatosan elhangzott hozzászólásokat, továbbá hogy néha-néha közöljünk a jelen koreszmékről nemzetpolitikai szempontok kiemelésével és pedagógiai célzattal tapintatosan megírt értekezéseket is. Kimondotta a szerkesztőbizottság, hogy a lap terjedelmét csökkentő rendeletek miatt a közlendő cikkek terjedelme legfeljebb 4—6 oldal lehet, a könyvismertetés terjedelme pedig egy oldal. A protestáns szellemű tankönyvekről tárgyalván, a bizottság tudomásul vette, hogy az 1942—43. iskolai évre 11 tankönyvünk jelent meg, technikai okokból csak dr. Péter Zoltán bölcsészettan tankönyve nem jelenhetett meg szeptember havában, úgyhogy ez a tankönyv a jövő iskolai év elejére fog kikerülni a sajtó alól. Ä bizottság kívánatosnak tartotta, hogy tankönyvsorozatunkban gazdasági és társadalmi ismeretek című tankönyvet is adjunk ki a gimnázium és leánygimnázium VI. osztálya számára. Tervbevette továbbá a bizottság a magyar nyelv és irodalom tanításához vezérkönyvek íratását, továbbá történelmi olvasókönyv szerkesztését mind a magyar, mind az egyetemes történelem tanításának kiegészítésére. Ez minden történelmet tanuló növendék által megveendő tankönyv lenne, melyet nemcsak a történelem, hanem a vallás tanításában is segédeszközül lehetne felhasználni.
