Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
ország felé is falakat építenek, nem végeznek jó munkát. Minden sajátosságnak csak az egyetlen, egységes magyar világon belül lehet létjogosultsága. A megnyitó beszéd után Kiss József tankerületi kir. főigazgató mindjárt megtartotta háromórás előadásának első részét. ,,Az iskolairányítás elvei és szempontjai“ címen taglalta az 1935 : VI. te. végrehajtási utasításának legfontosabb pontjait, majd az egyes iskolafajokra vonatkozó Rendtartás, a Tanterv és Utasítások, valamint iskolalátogatásai során szerzett Lő tapasztalatai alapján tárta fel hallgatóinak mindazokat az elveket és szempontokat, amelyek az iskola vezetőjét, szellemi és anyagi gondviselőjét irányítják. — Felelősségre és komoly munkára intő hang volt, amely hosszú időre szóló nyomot hagyott mindenkiben, aki meghallgatta. A második előadást dr. Bátori József kegyesrendi gimn igazgató tartotta a leventeképzésnek az iskolákkal kapcsolatos kérdéseiről. Iskolájának mintaszerűen vezetett leventeképzése, komoly elméleti tanulmányai és elgondolásai tették előadását minden hallgató számára gyümölcsözővé. A következő napokon Csapó István tanügyi titkár „Az igazgatói hivatal ügykezelése" címen adott általános betekintést az igazgatói ügyvitelbe, bemutatta a fontosabb nyomtatványokat és kérdésekre részletes felvilágosító és tájékoztató magyarázatokat nyújtott mindazoknak, akik az iskolavezetés gyakorlatát végzik. Dr. Szondy György gimn. igazgató, középiskolai szakelőadó „Könyvek és könyvtárak a nevelés szolgálatában" címen értekezett. A tanári és ifjúsági könyvtár anyagáról, helyes és okos felhasználásáról, fejlesztésének módjáról beszélt az író tájékozottságával, az olvasó könyvszeretetével és a szakember világos céltudatosságával. Egész könyvtárkezelési terve mögött egy világosan megfogalmazható vágy van : minél több jó könyvet juttatni a tanár és az ifjúság kezébe, a nevelés szolgálatába. Terve osztatlan tetszést aratott. Dr. Milleker Rezső egyetemi nyilvános rendes tanár, a bölcsészeti kar dékánja „Hazánk és népünk a mai világhelyzetben" tárgykörről adott elő érdekesen, mély, néha sötét gondolatokat keltve ; dr. Hankiss János egyetemi nyilvános rendes tanár pedig az iskolánkívüli népnevelés feladatkörének, működésének, célkitűzéseinek ismertetésével végzett hézagpótló munkát. A harmadik nap előadásai után Kiss József tanker, kir. főigazgató tartotta meg záróbeszédét. Egy elhangzott előadás tanulságaiból indult ki. Nem tudja, de nem is akarja sötéten látni a jövőt. A népek életében a megfoghatatlan, nehezen elemezhető lelki erők mindennél fontosabb tényezők. Ezek pedig egész történelmünk folyamán legyőzhetetlenek voltak. Nemcsak abban bízik, hogy magyarságát mindenki megőrzi, aki ezen a földön él, de meg van arról is győződve, hogy azt az önálló műveltséget, amelyet a magyarság teremtett, és amelynek letéteményese éppen a tanárság, tovább fejlesztjük mindig újabb kibontakozások felé. A záróbeszéd után Jakó Albert nagyváradi állami gimn. mb. igazgató köszönte meg a tanfolyam megrendezését és tanulságait. Az értekezlet előadássorozatával párhuzamosan a Dóczi-leányiskola és a református Kollégium gimnáziuma helyiségeiben a délutáni órákban bemutató tanítások voltak. A bemutató órákat a következő pedagógusok vezették : Barra György, Bars László, Bunyitai Klára, Horváth Károly, Hettesheimer Ernő, dr. Kiss Árpád, dr. Kun Sándor, Murányi Kálmán, Péterffy László, dr. Pintér Mihály, dr. Varga Zoltán. A bemutató tanításokat megbeszélések követték, amelyeken az összes felmerült kérdéseket kimerítően megtárgyalták. Több helyi iskola kiállítást rendezett a vendégek tiszteletére ; ezeknek megtekintése, valamint Debrecen nevezetességeinek meglátogatása töltötte ki a látogatók kevés szabadidejét. Az utolsó napon Péterffy László vezetésevei irodalmi körséta volt, amelynek végcélja, Csokonai sírjának megkoszorúzása, feledhetetlen képpel zárta be a sok élményt és okulást adó értekezletet. A koszorút Finta Gerő nagyváradi leánygimnáziumi igazgató helyezte el az értekezlet résztvevői nevében. A tankerület és Debrecen vendégei hálásak voltak, amikor elmentek. A rendelkezésre álló rövid idő alatt valóban sokat kaptak. A rendező tankerület pedig büszke lehet arra a munkára, amit végzett. Az értekezlet elérte célját, de ez a cél nem befejezés, inkább ígéret: ami egyszer jó volt, azt meg kell ismételni, amikor és ahányszor csak lehet. A szóbeli érintkezés mindig a leghatásosabb tanító és serkentő erő. Dr. Kiss Árpád.
