Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi rs iskolai hírek. 47 EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK | DH. BARTHOS KÁLMÁN. | Az elmúlt Karácsony estjén az ünnepi ____________________________szent érzéssel telt lelkünket a fájdalom érzésével töltötte el a hír, nogy dr. Barthos Kálmán, a budapesti református gimnázium ny. tanára meghalt. Vele a régi tanári rend egyik legkiválóbbja távozott közülünk. Erdély szülötte volt. A kolozsvári szülői ház s a református Kollégium alakította lelkét, nemesen egyszerű, becsületes, és mindenekfelett igazi magyar egyéniségét. A budapesti tudományegyetemen és az Eötvös-kollégiumban készült az ideális lelkesedésből választott tanári pályára. amelyre Istentől különös elhivatást és rendkívüli képességeket nyert. Egész tanári szolgálatát 35 éven át a budapesti református gimnáziumnak áldozta. A letűnt anyagias gondolkodás és világ legmélyebbre süllyedt idején is az eszményiség, a lélek felsőbbségét hirdette, s az ifjú nemzedék hosszú sorát készítette elő a nemzeti jobb jövő munkálására, a magvarabb magyar lelkiségére. Nevelt akkor is, mikor a nevelés a legtöbb középiskolában ismeretlen volt. Kezében a történelem valóban az élet tanítómestere lett. Irodalmi működése is jelentős. Történelmi tankönyvei mellett megírta a budapesti református gimnázium történetét az intézet fennállásának 50 éves jubileumára. Bár csendes, szerény egyénisége a kitüntetést nem kereste, érdemei elismeréséül a Dunamelléki egyházkerület az igazgatói címmel tüntette ki, a budapesti református egyházmegye pedig tanácsbíróvá választotta. Istentől megáldott hűséges szolgálatát elvégezve, nyugalombavonulásának 3. évében távozott. Az elszakadás fájdalmát mélyen átérzi mindenki, aki ismerte. Tanártársai, tanítvánvainak ezrei áldva őrizik emlékét. Samu János. A kecskeméti Horthy Miklós Református Tanítónőképző- és Nőnevelőintézetei karácsony előtt mély gyász érte. December 9-én fiatalon és egészen váratlanul kellett elvesztenie példás életű, lelkes és kiváló szakképzettségű vallástanárát a Mindenható akaratából. Még december 8-án a töretlen életerő, egészséges és a fáradhatatlan munkabírás példájaként dolgozott az iskolában, és a következő napon már halottaskocsiban hagyta el a tanítónőképzőintézet épületét tanártársai és tanítványai hosszú sorának szomorú kíséretében. . . Abban az iskolában sóhajtott utolsót, amelyik második otthona volt, ahol szeretett élettársa öt éven át készült az élet csapásainak zúgolódás nélküli elviselésére. Arányi Jánost Erdély felszabadított bércei adták nekünk. Kincses Kolozsváron született és élte gyermekkorának nem egészen gondtalan éveit. Korán megtanulta, hogy az élet küzdelem, a munka nem szégyen, és diáktársaitól eltérően minden szabadidejét arra fordította, hogy szüleinek terheit megkönnyítse. Hívő, szerény és munkaszerető egyéniségének alapvető vonásai már kisdiák-korában megerősödtek. Kiskunhalason végezte gimnáziumi tanulmányait, de már évekkel az érettségi vizsgálata előtt céltudatosan készült a lelkészi pályára, amely iránt magában hivatást érzett. Önerejéből szerezte meg lelkészi oklevelét és vallástanári képesítését. Mint II. éves theologus Rákosszentmihályon végzett lelkészi teendőket egy évig. ahol annyi pénzt kereshetett, amennyi tanulmányi Lefejezéséhez szükséges volt. 1931 szeptemberében került Kecskemétre segédlelkésznek és ekkor kezdte meg vallástanári működését is. Eleinte csak a református Leánygimnáziumban tanított. 1938 óta azonban a Tanítónőképzőintézetben és a vele kapcsolatos Leánylíceumban (Nőnevelő Intézet) is ő látta el a vallásoktatást. Kiváló szakképzettséggel és nevelői rátermettséggel vett részt a két intézet vallásos nevelésének minden ágában, a Lorántffy Zsuzsánna Ifjúsági Egyesület vezetésével kapcsolatos belmissziói munkák irányításában. Nagy ~ buzgósággal vállalkozott lelkészi teendők végzésére is. Az ifjúsági istentiszteleteken és a tanyai nép körében különösen szerette az Igét hirdetni. Utolsó útjára a sze| ARÁNYI JANOS 1907-1941. |
