Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 239 ) A mesék világa mögött Gerléd a szilárd valóság. Itt tenyésztek a család gyökerei a földnek és a földből élve : a hely, ahonnan a szárnyaló lendületet vesz, a hős erőt gvüjt. Gerléd az átmenet a mesék honából a valóságos életbe is. Itt a .tündérek és kísértetek lassan sápadni kezdtek egy megrendítő hatalomnak, a mindennapi valóságnak előnyomuló földszagú lehelletétől.“ A valóság az iskolával lép be a kisfiú életébe. Gombási bácsi elemije az első lépés, keserves lépés, a valóság felé. Aztán jönnek a lakásváltozások, melyek új meg új világokat nyitnak meg a gyermek előtt változó környezetükkel. Melinda férjhez megy egy Bihari Péter nevű református paphoz, s ezzel új, földhöz kötő erőt kap az eszmények egébe törő Ernyei-fa. Ottilia tanulni kezd, hogy megélhessen.. . A kisebb gyermekek is : Beáta. Ákos nekikamaszodnak. Tamás életébe az iskoláskorral olvasmányai is beleszólnak, s új, érdekes játékokra ingerük fogékony elméjét és képzeletét. Ottilia nevelőnő lesz egy gazdag román család leánya mellett, majd tanítványa hozzájuk költözik. Érdekes román arcélek — ennek a félig természeti népnek jellemző sajátságaival — villannak fel a regényben. Ákos és Magdolna szomorúan végződő szerelme egyidőre a tragédia borúját vetíti a kis családra. Ákos elbujdosik, Magdolna meghal, s a szintén Magdolnába szerelmes Rólam! szíve összetörik. Anyja siet vigasztalására, s magával viszi az elemijét éppen befejező Tamást is — Kolozsvárra. Itt éri a gyermeket a családi ház és iskola után harmadik nagy élménye : a nagyváros, a gyermeki tündérálom megvalósulása, s utolsó gyémárittüzű felszikrázása. Egyben: „Élet, élet, élet.“ A kis park az utolsó gondtalan gyermeki játékok színtere lesz. Á város adja az igazi barátot is Árvéd személyében, s itt, a gyermeki sors delelőjén újra feltűnik Izuka is, a Szép Kísértet testet öltött alakja : a királykisasszony, akiért érdemes lesz elmenni, s a sárkányokkal megverekedni, s aki a regény végén megígéri, hogy várni fog visszatérő hősére... Már a mesének ebből a rövid vázlatából is átüt az a gondosság és gazdag leleményesség, mellyel a szerző hősének világát felépíti. S ezek az események, mint a növekvő fában az évgyűrűk, építik a főszereplő gyermek lelke sudarát. Azt is megértjük, hogy az írónak gyermeket kellett regénye hősének választania. A regény légköre az első perctől az utolsóig meseszerű, szimbolikus : „Rémek huhognak a sötétben, s elátkozott had nyöszörög.“ Az életünket kormányozó nagy Elvontságok : Halál, gonosz lények, jóságos tündérek, a Szép Kísértet, ä gyermek képzeletében testet öltenek, s mint valóságos szereplők vesznek részt a regényben. Izuka egyenesen ennek a másik világnak az előőrse. Ő az összekötő a valóság és álomvilág között. Gyermek még, de már nő, aki nagy álmok sugallatával veszi körül férfiját: Éva. A regény gazdagságban sem marad el a Mi Ernyeiek mögött. Az enycdi környezet rajza a kisváros egész életét elénk vetíti, de ebben a tengerszemben ott tükröződik az egész millenniumkörüli Erdély. Magyar, szász, román arcok tűnnek fel előttünk egy-egv éremkép élességével, s eljövendő korok problémáival terhesen. Az érettségiző Ákos és egy fiatal történelemtanár a századforduló utáni modern magyarság fényét pisloghatja lelkében. Külön bekezdést érdemel Tamás elemi iskolája. Egy szál tanítójával valóságos pedagógiai panoptikum. A Mi Ernyeiekben a középfokú és felsőbb oktatásról adott sugalló képeket az író, itt egy elemi iskola rajzában mutatja meg, ahogy elemiben nem szabad tanítani. A gyermeki ártatlanság tükrében, de a felnőtt előadó önmegtartóztató irómájának hideg fényében látunk itt egy tanítót, az összes nevelési hibákkal megterheltem hasonlóan amaz állatorvosi ábrákhoz, melyeken az összes állatbetegségek fel vannak tüntetve. Makkai művészetének érdeme, hogy az alak ennek ellenére sem múlik ki keze alatt, megőrzi életszerűségét s valósághitelét. A „korszerű“ nemzetiségi nevelés példáját is megkapjuk ebben az iskolában : „Mivel például Miku nem tudott magyarul, ostoba dadogásain vonítva kellett kacagnunk, hogy ezzel serkentsük őt a magyar nyelv megszerelésére és elsajátítására.“
