Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 10. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. 237 csak kiegészítheti, de nem pótolja. Ha néha a számonkérés elhúzódik, s nincs idő az új anyag megfelelő feldolgozására, akkor igazán szükséges a jó tankönyv. De meg a gyengébb tanulók, kik nem sokat sajátítanak el az iskolai közös munkában, mindig a tankönyvre lesznek utalva. Még a rossz tankönyv hiányait is pótolja a jó tanár. De akkor jár el helyesen, ha a tankönyvvel törődve végzi munkáját. A könyv a kiváló tanárt megnyugtatja, a gyengének hiányát pedig helyreigazítja : tehát elsőrendű szükséglet. Ilyen tanítás hozzászoktatja a tanulót ahhoz, hogy elmélyüljön s iskolán kívül és után is önálló szellemi munkát végezzen. A tanár ezt főként azzal éri el, hogy a múltat a jelenhez kapcsolja szorosan. A cikkíró szerint a legjobb tanárokat bele kell vonni a tankönyvírói munkába. (Ezt tette a református és evangélikus tanáregyesület, mikor világnézeti tankönyvek kiadására határozta el magát.) Végül történeti filmek, magyar és világtörténeti vetítőképanyag és korszerű történeti olvasókönyv összeállítása a jövő kívánalmai. — Forgácsokban Illemtanítás címen kívánja kk.. hogy az osztályfőnöki órán, de később is minden adódó alkalommal előre kitervelten beszéljük meg az ifjúsággal, mikép illik a társas érintkezésben viselkedni. Bizony igen helyes ez, mert most sokakról állapítja meg a közvélemény, hogy nem volt megfelelő gyermekszobájuk — nem lehet mindent ebből á szempontból az otthoni nevelésre hárítani, az iskola is felelős érte. Július (11.) Hites Ferenc: A tehetségvizsgálatra kiválasztott szegény magyar gyermekek egy éve a mohácsi gimnáziumban tapasztalatok alapján megállapítja, hogy a gyermekek tekintélyes része gátlásokkal küzd a felvételi vizsgán, riadt, s ezért nem tudja kifejteni tehetségét. Fontos lenne, hogy a gyermekekkel érkezésüktől kezdve, szabad idejükben, szórakozásukban is azok a tanárok legyenek együtt, akik a szóbeli vizsgán a kérdéseket teszik, s az írásos vizsgát vezetik. Nagy szeretettel és barátsággal kell fogadni és kezelni e gyermekeket, akkor fogjuk a kívánt célt, a legtehetségesebbek kiválasztását, elérni. — Újvári Gyula a Figyelőben az 1940—-41. évi középisk. évkönyvekben megjelent értekezések és egyéb közlemények összeállításával végzett értékes munkát. Augusztus (12.) Az egyesület tagjainak teljes névsorát teszi közzé. Tanulságos lett volna, ha végül egy kimutatást is kaptunk volna a tagok megoszlására vonatkozólag. LXXVI. évfolyam. Szeptember (1). Hites Ferenc folytatja a júliusi számban kezdett cikkét a mohácsi gimnáziumban végzett tehetséges gyermekvizsgálatokról. Itt részleteket olvashatunk. — Oszli József a hazatért bácskai gimnáziumok első évkönyveit ismerteti. — K. F. a francia nevelés válságáról szól. — A Forgácsokban kk. Csökkentett óraszám, csökkentett tananyag címen megnyugvással állapítja meg a tanterv legújabb módosításának helyes célját és törekvését, az iskolai óraszám kevesbedését. De most következik az, hogy a tanárok, iskolalátogatók őszinte jelentésekben foglalják össze megfigyeléseiket, hogy az elmélet és gyakorlat miben nem vág össze. Túlságosan magas céljaink még mindig magasan lebegnek előttünk, s így sokat markolunk és keveset fogunk — írja. Reális alapra kell helyezkedni, s ezért ezt a rendeletet, mint fontos lépést, örömmel üdvözli. Magyar Középiskola. XXXV. évf. 1942 május (5). Sármándi Sándor Herbarttal, a pedagógussal foglalkozik halálának századik évfordulója alkalmából. Június (6). S. Gg. A nyolcszázéves magyar ciszterci rendet méltatja tömör szavakban. — Dobrovich Ágoston a katolikus nevelésről elmélkedik. — Július (7). Szénássy Barna a felvidéki iskolát jellemzi, Koppány István a szülői ház és iskola kérdését. — Augusztus (8). Barta István Lelkiség és szellem a nevelésben, Cser Imre A mennyiségtani dolgozatokról. Pannonhalmi Szemle. 1942. III. sz. Kováts Arisztid a nyolcszázéves ciszterci rendről szól, Borbély Kamill: A béke iskolája. Magyar Tanítóképző. 1942 június (ü). Padányi-Frank Antal: Az ember megújhodása közgyűlési elnöki megnyitója és Mesterházy Jenő hitsorsosunk
