Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 1. szám - Megjegyzések
16 Megjegyzések a magyar felvilágosodás képviselője s a magyar irodalom megújítója. Csokonai Vitéz Mihály költő és polihisztor. A görögön és latinon kívül olasz-, német-, francianyelvű műveket olvas, de hozzáfog a héber, arab, perzsa és angol nyelv tanulásához is. Az irodalom mellett foglalkozik természettudományokkal, matematikával, történelemmel, zenével, s betegágyában Kant és Ch. Wolf filozófiáját tanulmányozza. A világirodalomban csak Voltaire és Goethe hasonló hozzá. A múlt századvég szentimentalizmusa nálunk is meghozza gyümölcsét: Kármán Fannyja a magyar „Werther“. Viktor Hugónál nem lehet elfeledkeznünk Petőfi Sándorról, s Verlaine szimbolizmusánál Ady Endréről. De egyre ügyelnünk kell. Nehogy úgy értelmezze a tanuló a külföldi irodalmaknak a magyarra való hatását, mintha íróink idegen kortársaikat szolgai módon utánoznák. Sőt : Balassi Bálint pl. olasz irodalmi hatások ellenére, Csokonai az olasz és francia rokokó költészetből vett indítékok ellenére irodalmunk legegyénibb és legmagyarabb lírikusa. Európaiság és tiszta magyarság párosul bennük. Magyarság és európaiság : ezt a gondolatot kell szem előtt tartanunk a modern idegen nyelvek tanításakor. „Legyünk minél európaibbá, de annál magyarabbá“ —Valljuk mi is Bessenyei Györgygvel, mert magyarság nélkül európaiságunk gyökértelen. Hódmezővásárhely. Dr. Pelle Erzsébet. A történelmi dolgozatok íratásának a kérdése rég vitatott és jelentős probléma középiskoláinkban, s így szükséges, hogy ezt mindkét álláspont szemszögéből tisztázni, s a kívánatos irányelvet kitűzni igyekezzünk. A pozitív állásfoglalás a történelmi dolgozatok Íratását a következő szempontok miatt tartja elkerülhetetlenül szükségesnek: A tanuló az érettségi vizsgálaton legtöbbször abba a helyzetbe kerül, hogy írásbeli tételül a történelmit is választhatja, amit aztán szakszempontból a történelmi szaktanárának is meg kell bírálnia. Erre pedig a növendékeket — legak'bb is alakilag — a történelemből éppen úgy elő kell készíteni, mint a többi szaktárgyból, tehát a szaktárgyi szempontok figyelembevételével (anyagszelektálás és rendezés a történelmi lényeges szempontjából, évszámok használata, az általános tájékozottság, történelmi kapcsolatok, nem az aprólékosság bemutatása stb. stb.). Ennek a feladatnak az elvégzésére pedig világos, hogy a tanuló történelmi szaktanárán kívül senki más, még a magyar szaktanár sem vállalkozhat. Ezért nem elégítheti ki ezt a szükségleti szempontot az a gyakorlat, hogy időnként esetleg a magyar irodalmi tárgyú dolgozatok közt felbukkanhat egy-egy történelmi tárgyú téma, amiről azonban a történelmi szaktanár néha tudomást sem szerez. A mellett igen jó alkalmat nyújt ez a tanulónak történelmi érzékének, áttekintő, szelektáló és értékelő képességének a gyakorlására, bemutatására és történelmi tanulságainak gyakorlati alkalmazására. A szaktanárnak is egy jelentős szemponttal többet nyújt növendéke történelmi munkájának és érdemjegyének igazságos megállapítására. így ha egyoldalúnak tűnnék is fel az az eljárás, amely a történelmi számonkérést csak ebben a formájában alkalmazná (gyakorlóiskolai kísérlet), semmi hátrányt nem jelent, ha a történelmi szaktanár a félévi és az évvégi összefoglaló ismétléses órák közül egyet-egyet arra fordít, hogy növendékeivel iskolai dolgozatot írat a VII. és VIII. osztályban, azt kijavítja, velük megbeszéli és a szükséges tanulmányi és gyakorlati következtetéseket velük levonatja. Minden dolgozatírató tanár tudja, hogy ezzel a történelem szaktanár csak egy új és meglehetősen terhes szolgálatot vállal növendékeinek a ma oly sokszorosan fontos történelmi nevelésének és képzésének izmosítására. Az ellenkező álláspont két jelentős érvelése a túlterhelés és e dolgozatok magyar szaktárgyi elhelyezése. Azonban a túlterhelés aggálya rögtön eltűnik, mihelyet kimondottan iskolai (azaz egy iskolai órán írt) dolgozatról van szó, és másrészt láttuk, hogy e szaktárgyú dolgozatnak az irodalmiak közti elhelyezése a jelen körülmények közt nem kielégítő. Összevetve a szempontokat, így a következő összegezésre kell jutnunk : Ha a fentvázolt keretek közt az önálló történelmi