Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 1. szám - Megjegyzések

14 Megjegyzések olyan alapvető törvényeit tárják fel, amelyek az eddigi gyermek lélek­tani kutatások eredményeiképpen nem szerepeltek. Vizsgáltuk a gyermeknek az energiáit, munkatempóját, munka­ritmusát. Fogékonyságának mértékét, reakcióinak erejét. Figye­lemmel kísértük a rajzokon keresztül a gyermek lelki életét, az élet­működése lelki feltételeit. A fejlődési folyamata jellegzetességeit. Mindezeket mint egy lelki kép összefüggő vonásait tekintettük : és egy közös lelki alap törvényeit igyekeztünk bennük összegyűjteni. A rajzok jó tanúságot tettek a kiindulásul szolgáló élményesítés erejéről és gazdagságáról, de bizonyították, hogy a kapott indítások széles alapul szolgáltak a tiszta lényeg meglátásához, megoldásbeli ötletességhez, az összefoglaló erő kifejtéséhez, a fantázia kifejlesztésé­hez és az érzületi elemek kialakulásához. Ezek a felvetett gondolatok mind azt mutatják, hogy a fejlődő gyermeki lélek a művészettel kap­csolatban meleg, éltető és dús életet fejlesztő napfényhez jut, és általa olyan nemes etikai, esztétikai színeződésre tesz szert, amely a majdan kialakult személyiségét a legtisztultabb eszmények világába irányítja. Ügy véltük, hogy e néhány gondolat egymás mellé állításával újból ráirányítottuk a figyelmet a művészet és a pedagógia oly fontos összefüggéseire. A rövidség megkötött bennünket, de az el­mondottak minden pontja gazdag lehetőséget nyújt a gyümölcsöző részletvizsgálatra és különösen annak meggondolására, vájjon ne tartsuk-e minden körülmények között napirenden egy olyan nevelői­oktatói eljárás sorsát, mint amilyen a művészet elvei szerint való pedagógia, amely a mai forrongó időkben gazdag útravalóul adja magyar neveltjeinek az etikai tartalmat, a nemzeti közösség tudatát, a lényegmeglátást és öntudatos cselekvésre való készséget. Gyönk. Dr. Hamvas Gyula. MEGTEGYZÉSEK Magyar öntudatra való nevelés a német és francia órákon. Á magyar leányközépiskolák tantárgyai között találunk nemzeti, reális és nyelvi tárgyakat. Kétségtelen, hogy a magyar nemzeti nevelés, a közép­­iskolás leányifjúság magyar öntudatának erősítése elsősorban a nemzeti tárgyak óráin történik, értelmi és érzelmi úton. Az a kérdés tehát, szükséges-e a magyar öntudatra való nevelés a modern idegen nyelvi órákon? Nem elég-e az a nemzeti nevelés, amit a magyar nyelvi, irodalmi és a történelmi órákon kap az ifjúság? A középiskolát tisztviselő, szabad pályán működő, kereskedő, iparos és kisebb mértékben gazdálkodó szülők, az ú. n. középosztály gyermekei láto­gatják. Azé a középosztályé, melynek hivatása, hogy egyensúlyt tartson az alsóbb népréteg és a felsőbb tízezer között. Ez a középosztály azonban, különösen az utóbbi 10Ö esztendő lefolyása alatt, módfelett fölhígult. Erköl­cseiben,' szokásaiban, kulturális igényeiben minden, csak nem magyar. Az ú> n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom