Protestáns Tanügyi Szemle, 1942

1942 / 8. szám - Dr. Hajdú István: Közgazdaságtani továbbképző előadások Budapesten

ür. Hajdú István: Közgazd. továbbképző előadások Budapesten. 185

volt a kamattal is, ezzel a kevésbbé népszerű jövedelemmel, melynek feladata az optimális felhasználás, a rentabilitás. A felszívási kamat (betétkamat) nem ingadozik annyira, mint a kihelyezési kamat. A rövidlejáratú piac szabályozója a bankráta. A kamatláb magasságát a biztonság, a lejárat és a liqui(litás befolyásolja. — A földjáradék azáltal lett jövedelmi ág, hogy a föld is bekapcsolódott a forgalmi gazdaságba, azelőtt u. i. csak a megélhetést szolgálta. Régen azt hitték, hogy a földjáradék csak emelkedhetik, alábecsülték az azóta hatalmasan kifejlett mezőgazdasági technika árnyomasztó hatását. A vállalkozói nyereség nem ár, nincs kereslete, sem kínálata. Nem munkabér és nem tőkekamat, hanem mindkettő.

Az áralakulás és a jövedelemeloszlás a pénzen át történik. A pénz ad rugalmasságot a közgazdaságnak. Amíg a pénz csak fém, addig a forgalomnak korlátái vannak. A mai pénzrendszer kialakulásába a bankok kapcsolódtak bele, úgyhogy az üzletemberek betéteiből különböző fizetési eszközök fejlődtek ki, a letétért adott papír (bankjegy) könnyített a forgalmon, a bankok a hitelt ezekben a jegyekben adták, ezek pénzhelyettesítők voltak. A Peel-act (1844) a készpénznélküli forgalom (csekkrendszer) óriási kifejlődéséhez vezetett a 100%-os fedezeti elvvel, 1875-ben Németország — Wagner Adolf nyomán — a harmadfedezetre tért át. Az aranyfedezet a nemzetközi forgalom miatt szükséges. A bankszerű fedezetnél a jegybank arra vigyáz, mire adja a hiteleket bankjegy alakjában. Így siet a forgalom segítségére.

A pénzérték más, mint a régi elképzelés, nem csupán fémérték. Itt két oldalról hatnak tényezők : az áru és a pénz oldaláról. Az árú oldaláról : amily mértékben nő a produktivitás, emelkedik a pénz értéke (változatlan pénzmennyiségnél). A pénz oldaláról függ az érték a pénzmennyiségtől és a pénz forgási sebességétől. A pénzmennyiség növelése (ha az árumennyiség ugyanaz marad, vagy csökken), az árat emeli, a pénz értékét csökkenti (infláció). A forgási sebesség pedig az árakra ugyanúgy hat, mint a pénzmennyiség növekedése. A pénzérték tehát az árszínvonal reciprok értéke. Az általános árszínvonal (P) annál magasabb, minél több a pénz, minél nagyobb a forgási

1 Á

sebesség, minél kevesebb az áru. A pénzérték tehát a. m. —> illetve — ahol

Á az árumennyiség, M a pénzmennyiség és f a forgási sebesség. Ebből az ár : M. £

—— — Itt az abszolút árról volt szó, a relatív ár egy áru más áruhoz való A

árviszonya. A viszonylagos árak eltolódása érinti a reáljövedelmeket, pl. ha a mezőgazdasági ár csökken, és az ipari ár emelkedik (agrárolló), vagy ha egy ország exportcikkei tömegükben nőnek, de értékükben csökkennek, az importcikkek pedig tömegükben csökkennek, értékükben nőnek.

Befejezőben szólt az előadó a közgazdaság hullámmozgásairól. Ezt exogén okokból is magyarázták (James napfoltelmélete), de endogén okai vannak. Örök konjunktúra lehetetlen. A fellendülés lassanként kihozza az ellenerőket. Itt pszichológiai okok is közreműködnek, de természetesen a pénz és a hitel oldaláról is kell vizsgálni a kérdést.

Vitéz Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár nyolcórás előadásának tárgya a gazdaságpolitika volt, különös tekintettel Magyarország közgazdasági viszonyaira. Mesteri előadása négy részből állott: I. A gazdaságpolitika alapjai, lényege és célja. II. A cél elérésére szolgáló eszközök. III. A magyar gazdasági politika alapjai. A magyar gazdasági helyzet nemzetközi keretei. IV. Tőkefejlődési, takarékossági kérdések.

I. A gazdaságpolitika az államnak a gazdasági élet irányítására vonatkozó tevékenysége. Az állam tevékenysége: hatalmi (diplomácia, honvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás), és vonatkozik a közjólétre szellemi (egyházi élet, művészet, tudomány) és anyagi (szociális politika, a termelési színvonal emelése) téren. Az anyagi és szellemi jólétre irányuló tevékenység az első logikailag, de időrendileg és gyakorlatilag első a hatalmi politika'. —■ A gazdaságpolitika célkitűzését eszmeileg három problémakör irányítja : 1. a metafizikai világnézet milyensége, idealisztikus, vagy materialiszlikus-e az