Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 7. szám - Hazai irodalom
168 Hazai irodalom. betetőző és háziasszonyi, gyermeknevelési ismereteket adó iskola épülhetne, így kiküszöbölődnék a polgári iskola kétlakisága, nem kényszerítene oly korán pályaválasztásra; kb. 150 polgári iskola megszűnésével pénzügyi szempontból is megoldható lenne, egyszerűbbé tenné iskolarendszerünket és egységessé a tanárképzést. Éppen az utóbbi kérdésnek nehézségeit, méltánytalanságait fejtegeti a következő fejezet „A polgári iskolai tanárképzés mai rendszerének csak múltja van — jövője nincs“ címen. Végigkíséri e nagymultú, de jelentőségét mindinkább elvesztő tanintézetet az 1873-ban a Várban, a régi Műegyetemben megnyílt polgári iskolai tanítóképzőtől, mely még csak kétévfolyamos, a hároméves és két szakcsoportra osztott ,,Pedagógium“-on, mely már neveléstudományi képzést is ad, sőt faipari és tornatanári képzést is magában foglal. Bemutatja azt a küzdelmet, mely a polgári iskolai tanárképzés kérdése miatt folyik, mely egyrészt a Pedagógiumot akarja valódi főiskolává emelni, másrészt az egész képzést az egyetemre akarja helyezni. Végre 1918-ban főiskolává nyilvánítják a polgári iskolai tanárképzőt, biztosítják a polgári iskolai tanszemélyzet számára is a tanár címet. De főiskolai szervezete máig sincs meg ez iskolának, mért -— mint a mű írója megjegyzi — a pénzügyminiszter „a polgári iskolai tanárság fizetésemelési kísérleteivel kapcsolatban ezt többször félreérthetetlenül kijelentette.“ Eljut az író e tanintézet fejlődését vizsgálva, a Klebelsberg-féle reformig, mely szerint a polgári iskolai tanárság képzésében az elsődleges a pedagógiai képzés legyen, a szaktudományi képzés csak másodlagos, és a reform óta eltelt tizenhárom esztendő tapasztalata szerint e felfogást hibásnak tartja. Ez elvi álláspont mellett károsnak tartja a reformot azért is, mert miatta a tanítóképzés felső, betetőző tagozataként szereplő polgári iskolai tanárképző is megszűnt. Ez pedig igen sok kiváló tehetséget szorít le a nemzet szempontjából is fontos, magasabb színvonalú tanári pályáról. ,, Jegyzetek a gyak. középisk. tanárképzés kérdéséhez“ címen a tanárképzés általános nehézségeit fejtegeti. A tudósképzés és a pedagógiai képzés összeegyeztetése évszázados kérdés. Ezért kellene öncélú tanári fakultás az egyetemen, mert e nélkül e kérdés helyesen semmiképpen sem oldható meg. Végül „A devalorizált tanári munka és a rendi öngyilkosság“ című zárófejezetben összefoglalja a felsorolt nehézségek súlyos következményeit. Sok napirenden lévő kérdés alapos fejtegetése teszi érdekessé e tanulmányt. Budapest. Dr. Zelenka Margit. Magyar idézetek köny\e. Vajthó László műhelymunkája. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. A Berzsenyi Dániel-gimnázium most érettségiző VIII. A) osztályos tanulóival gyűjtötte össze a kötet anyagát Vajthó professzor. A művelt olvasó mindennapi olvasókönyvét nyújtja vele, az idei könyvnap egyik legszebb könyvét. A számtalan, szebbnél-szebb idézetet kiemelkedőbb címszavak gyűjtik egy-egy gondolatcsoport köré, de éppen ez a kényszerű csoportosítás mutatja, hogy a magyar irodalom még kiragadott idézeteiben is mennyire önálló, egyéni. Egyik jeles írónk írta nemrégiben, hogy szükségesnek érzi a magyar versekből, irodalmi remekekből, a halhatatlan magyar alkotásokból kivilágító szépséges versszakok, örökértékű, kemény meghatározások, vallomások összegyűjtését : örök társaink legyenek mindennapi életünkben. Ez a könyv az első kísérlet a hiány pótlására. Kísérlet, mert hogyan lehetne egyetlen kötetben kimeríteni a magyar irodalom brilliáns szemeit, egyetlen próbálkozásra. A kitűnő tanár vezetése alatt diákjaink azonban teljesértékű munkát végeztek. Ajándékot adtak a magyar olvasóknak, ezernyi magyar könyv ragyogását szorították bele egyetlen kötetbe. Büszkék lehetünk erre a ragyogásra, a kötet beköszöntő szavaival mi is csak ismételni tudjuk : szór juk, tékozoljuk, olvassuk szüntelenül. K. Várkonyi Nándor: Szíriát oszlopai. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. E nagyjelentőségű könyv rendkívüli meglepetéssel szolgál. Azt hihetnők, romantikus feladatra vállalkozik, amikor sorbaállítja a történelemelőtti, a