Protestáns Tanügyi Szemle, 1942
1942 / 6. szám - Dr. Augusztinovics Elemér: Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításról
Dr. Augusztinovics Elemér r Jegyzetek a megújhodott irodalomtanításról. 131 kettedik órában vagyunk, amikor népi kultúránk veszendőnek induló emlékei a tanulókon keresztül, ha törmelékekben is, de még megmenthetők. Ezek volnának azok a segítő eszközök, amelyek az irodalomtanításban megfelelően támogatják a szaktanárt. Bármilyen eszközökkel siet is a pedagógia minden intézménye munkása támogatására, nem lesz eredményes a buzgalma, ha nem találkozik a tanár nem lankadó, lelkes tevékenységével, amelynek első és legbővebben buzgó forrása — a maga egyénisége. S ez az a tényező, amelyik egyre-másra termel ki magából ötleteket, fogásokat, utakat-módokat, amelyek mind az irodalomtanítás könnyebbségét, eredményességét, élményszerűségét szolgálják, el szinte egészen a tanári művészetig. A legnehezebb probléma : a holtnak látszó tananyag életrekeltése. Ezen áll vagy bukik irodalmi oktatásunk. Befejezésül néhány olyan ötletet sorolok fel, amelyek eredményesen szolgálhatják a magyar tanítását felsőfokon. 1. Az osztály együttesen olvasótagja egy közkönyvtárnak, több jeggyel. Hetenként 10—15 könyvet hoznak ki együttesen megbeszélt olvasóprogramm alapján. Havonta mindenki köteles 2—3 könyvet elolvasni; 1-én és 15-én bemutatja olvasónaplóját, amelyben olvasmányai pontos adatait feljegyezte, egyben megjegyzéseit is hozzáfűzte. 2. Időnként (kéthetenként) megbeszélik a tanulók egymással is olvasmányaikat. (Az osztálykaszinó összejövetelein.) A tanár tájékoztatja őket az irodalmi eseményekről : folyóiratokból, napilapokból szemelvényez. 3. Minden irodalmi előadást (vidéken íródnak e sorok!) együttesen meghallgatnak, minden irodalmi értékű filmet — persze, csak a lehetőséghez képest — megnéznek. 4. Bár a számonkérés egy óráról sem maradhat el, mégis szükségesnek mutatkozik a villámdolgozatok íratása. 5. Még az utolsó évben, a VIII. osztályban is írassunk stílusgyakorlatokat jól megválasztott témákról. 6. Egy-egy író arcképének vázlatos megrajzolását egy-egy tanítási egység befejezése után vázlatszerűen elkészíthetik a tanulók otthon minden különösebb nehézség nélkül. 7. Az irodalom iránt érdeklődő tanulókat emelje ki a tanár a többi közül állandó tanácsaival és irányításával. Néhány ilyen fiú valósággal beoltja az osztályt „irodalommal“. 8. A dolgozatiratást nagyon komolyan kell venni. Vigyázzon a tanár, hogy a tanuló ne idegen segítséggel dolgozzék, hanem önmagát adja. Viszont bőségesen és ügyesen elő kell készíteni a dolgozatot, mert az különben csak rekapitulálás lesz. Ne csak jegyet írjunk rá, hanem részletes bírálatot, amely irányít, de kedvet is csinál. 9. Akadnak olyan területek is az irodalomtanításban, amelyeknek részletes megbeszélésére se hely. se idő, bár az szép eredménnyel kecsegtetne. Ezeket kutattassuk át az érdeklődőkkel — persze, megint csak nagyon gondos irányítás mellett — és eredményeiket rövidre fogva közöltessük az osztállyal. 10. Ne lássunk és ne láttassunk tantárgyat a VII. és VIII. osztályos magyarban, de olyan stúdiumot, amely szívügyünk — erkölcsi és nemzeti nevelésünk legértékesebb eszköze —. amely szívügye a tanulónak is, mert benne nemzeti léte foglalatát látja, s tőle a szép, a jó és igaz indítékát kapja. Ha ilyen meggondolással fogunk a magyar tanításához, kell, hogy művészeknek érezzük magunkat s ne tanármesterembereknek. Ha lélekkel dolgozunk, a tanulóban is kinyílik a lélek, s mindketten jó munkát végezünk. Dr. Augusztinovics Elemér,
