Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi Lapszemle. 259 hogy a mai iskola „óriási“ feladata, íogy „egyes szakbirodalmait a historizmus és enciklopedizmus korszakai után népiségtudományi alapon újjáépítse“. Április (4. sz.) Huszti József A Katholikus Tanügyi Tanács feladatát állapítja meg. Szerinte iskolafelügyeletet nem végezhet, a fenntartók jogait nem érinti s nem legislator. Ezek a negatívumok. Pozitív feladata : vélemény- adás és tanácsolás, kodifikálás, melynek ereje nem hatalmában rejlik, hanem szakértelmében és főleg függetlenségében. Május (5. sz.) Friml Aladár emlékezik Prónai Antalról, a Juventus megalapítójáról. — Reisz György Üj cél, új eszközök címen az Utasításokat vizsgálja a latin nyelvtan szempontjából. Kifejezetten elítéli a használatban lévő nyelvtanok rendszerét, és sürgeti a lényegre való áttérést, s meddő terminológiától való megtisztításukat, szóval revideálásukat. Június (6. sz.) Péch Aladár Molnár János S. J.-ról, a magyar művelődés egyik jeles úttörőjéről kezd cikket (folyt, a köv. számban). PAX\O\IIALMI SZEMLE. 1941. 1. sz. Kelemen Krizosztom A jubiláló Jézus-társaság. — Kolos Endre A trianoni Erdély regényköltészetének világa.— Kalmár Gusztáv Magyar geopolitikai törekvések. — Borbély Kamill A készülő német iskolareform irányító gondolata. A tudományos képzéssel egyenlő értékű benne az erőre való képzés ; de a test erősítése mellett a szellemi képzést is erősíti. Élettan, örökléstan kerül be az új tantervbe ; katonás fegyelmet kíván. Az iskolánkívüli oktatás megvalósítja a totális nevelést, politikai kiképzést ; a nemzeti szocialista világnézetet csepegteti az ifjúságba. Ezt célozza a vidéki iskolaév (a teljes népiskola 9. éve). De még nincs egyöntetűség. Nincs azonban semmi más privilégium, csak a tehetségesek kiválasztása. A nevelés birodalmi ügy, s a tehetség kiemelése államérdek, nem függ a szülők társadalmi és anyagi helyzetétől. Jövőben minden német gyermek elvégzi a 6—10. évben az alapiskolát, aztán nagyobbik részük általános népiskolát végez, egyharmad része felsőbb iskolát (Hauptschule). Innen a tehetségese pótlóiskolába (Aufbauschule) lép, ahol négy év végzése után főiskolára jogosító érettségi vizsgálatra jelentkezhetik. Tehát nem kizárólagos a gimnázium, ami a gimnázium és középfokú iskola (ennek nálunk a polgári iskola felel meg) ellentétét szünteti meg. Befejezi a nevelést a pályaválasztás irányítása, mert nemzeti jelentőségű, hogy mindenki a neki való élethivatást töltse be. 2. sz. Mihályi Ernő Krisztus-arc a művészetben. — Levárdy Rezső Az Árpád-kor Krisztus-képe 3. sz. Kalmár Gusztáv A népesség a geopolitikában, Kolos Endre Az új népies irodalmi mozgalom, Borbély Kamill A tehetségesek új iskolái az Óceánon innen és túl, Mihályi Ernő Rodin ellenlábasai, Magasi Artúr A rím és ritmus. OKTATÓFILM KÖZLEMÉNYEI. Február (2. sz.) Szemes Gábor Filmet a népművelésnek. Itt tantárgyszerűséget kell az élet gyakorlati követelményeivel összeegyeztetni. A filmes népművelés megszervezésének fontosságát hangsúlyozza. — Bíró Béla a klasszikai-filológiai és művészettörténeti oktatófilmekről állít össze jegyzéket, s míg a filmek elkészülhetnek, szcenáriumok írását javasolja, mint előmunkálatot. — Farkas László a székesfővárosi kirándulások előkészítésére alkalmas filmeket ír össze. — Hajducki József Az oktatófilm képkompozíciója. Március (3. sz.) Bognár Gyula Néphagyományaink és a népművelés filmje. Ezt ugyanolyan okok kívánják, mint a népiskolákéit. Legjobb néphagyományaink filmbemutatásával szolgáljuk e célt : népmesék (4—5 irodalmi, de a nép szellemi világában gyökerező mese megfilmesítése kellene), azután népballadák, drámai formájú népszokások. Április (5. sz.) Koczkás Gyula : Film a magyar önismeret szolgálatában. — L'herkovich Gábor : Filmesztétikai nevelést az iskolába! — Bíró Béla : A magyar művészettörténet oktatófilmjei. — Kuchárik József : A film és a testnevelés. — Xoszlopi László : Film s gyakorlati pályára nevelés. — Farkas László : Nagyvárad-kolozsvári kirándulás előkészítése oktatófilmekkel. Június (ti. sz.) Szabó Gábor az Eötvös-inga filmjének előkészítéséről. — Friessnek Hans : A film mint a katonás szellemű nevelés eszköze a német iskolákban. — Horváth Károly : A film a nemzeti öntudatra is nevel.
