Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 3. szám - Hazai irodalom
Huzai irodalom. 69 Végül a magyar népismeret történetét, a könyv végén pedig, a. jegyzetekben, az alapos, komoly történeti és néprajzi irodalmat az egyes, tárgyalt fejezetekhez alkalmazkodva. Szükségünk van-e nekünk erre?! Sajnos, kissé későn ébredtünk rá, hogy nagyon is. Bejárták kutatóink a világnak majdnem minden táját, de közben elfeledkeztünk önmagunkról, saját népünket nem ismertük meg. Az iskolában csak általános szólamokat hajtogattunk komoly átélés, megfelelő tudásanyag nélkül. Azt megmagyaráztuk, mint éltek az egyiptomiak mint hadakoztak a rómaiak, a perzsák, mint élnek a zuluk, eszkimók, indiánok, de hogy mint él a magyar nép gerince, nemzetfenntartó eleme, a magyar földműves, az ú. n. magyar paraszt, azt már nem tanítottuk, és csak kevés helyen tanítják ma is. Tán jobb is, hiszen olyan keveset, vagy ferdítve tudunk róla, hogy esetleg többel ártanak, mint használnak. Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly, Kiss Lajos stb. végtelen türelmére" volt szükség, hogy komoly tudománynak vegyék a néprajzot. Ez az igazság megy előre. A magyar rög dolgos és kiváló gyermekei bevonulnak Hódmezővásárhely, Sárospatak, Szeghalom stb. iskoláiba, de most már nem kivételesen, hanem intézményesen, a felsőbb köröktől is támogatva az internátusokba. A magyar nép életének ismerete helyet kér az iskolákban, hiszen a földrajz új neve is föld- és néprajz a Tantervben. De nem elég hacsak a tanítási órákon beszélünk róla. A cserkészetben, önképzőkörökben, a nyári munkatáborokban, mindenütt ott van a helye a magyar élet megismerésének, mert mindnyájunknak népünk jobb megismerését és dolgozó, földdel foglalkozó társadalmi osztályunk fölemelését kell szolgálnunk. Budapest. Dr. Horváth Károly. (serkés/.próhák könyve. I. Szerkesztette : Deméndy (Kleineisel) Miklós. Budapest, 1940. Magyar Cserkészszövetség kiadása. 8°, 408 I. Nagy hiányt pótol a mintegy két esztendeje új kiképzési próbaszabályzat szerint dolgozó magyar cserkészetben a most megjelent ,,Cserkészpróbák könyve“ e. sorozat I. kötete. Amint az új próbaszabályzat jelentette a cserkészélet egységesítését, ez pedig egységessé teszi a cserkészet kiképzését. A kis munka célja, hogy a honvédő-cserkésztípus kialakításában, a cserkészet szellemi és gyakorlati fegyvertárának a gazdagításában jó munkát végezzen, s a magyar cserkészeken keresztül életté válva Hazánk legigazibb célját szolgálja. Adja az újonc-, az első és második próba anyagát. A munka egyaránt nélkülözhetetlen a legkisebb cserkész és a legtapasztaltabb vezető számára is. Felvilágosítással fogadja a cserkészet kapuján belépő ujonc-cserkészt, s bevezeti a cserkésztörvények, szabályok ismeretébe, feltárja előtte a ,,kis magyar“ honpolgári és honvédelmi kötelességeit, megtanítja segélynyújtásra és egészségvédelemre. A szellemieken kívül azonban bő anyagot nyújt az ujoncpróbát élő fiú számára testnevelésből, céllövészetből. alaki kiképzésből, cserkészjátékból, természetjárásból, térképismeretből, hír- és jeladásból, tüzelésből és főzésből, tábori munkákból, ügyességekből, környék- és természetismeretből, közrendészeti és légoltalmi ismeretekből. Mennyi ága-boga a magyar életnek melyekben a felkészült magyar cserkésznek teljesen otthon Íveli lennie. S ha fentiekből az alapismereteket elsajátította a cserkészfiú, s az uionc- próbát letette, kezdi az első próbára való készülést, ahol ugyanezekkel a tárgykörökkel találja szemben magát, de korához és felkészültségéhez mérten nagyobbak a követelmények, s bővebb az ismeretanyag. T jabb ismeretágként jelenik meg a gazdasági és közhasznú ismeret és a cserkészet minden ágát felölelő teljesítménypróba. A cserkésztudós magasabb fokát jelenti a második próba, ahol a tárgykörök szintén azonosak, de a követelmény más. Mindezeket bőségesen és alaposan tárgyalja e kis könyvecske, melybe azonban életet és lelket a vezetőnek kell vinnie, mint a tanárnak a tankönyvbe. Viszont a cserkészéietben nélkülözhetetlen, s ezért van szüksége rá a vezetőnek. A magyar cserkészet magyarahb magyart akar nevelni, és e szempontból
