Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 3. szám - Dr. Vermes Miklós: Megjegyzések a kémia tanításához
62 Dr. Vermes Miklós : Megjegyzések a kémia tanításához. kimutatása gyufaskatulya oldalsó lemezében, foszforsav kimutatása csontban, arzén kimutatása növényvédelmi szerben, oxigén meghatározása levegőben, alkohol meghatározása motalkóban, kristályvíz meghatározások, króm kimutatása cipőfelsőbőrben, oldhatóságvizsgálatok titrálással kalciumhidroxidnál, báriumhidroxidnál, litium- karbonátnál, salicilsavnál, ötvözetek kvalitatív vizsgálata stb. 7. Természetes dolog, hogy lehetőleg minden folyamatot kísérletileg akarunk bemutatni. Ezek között több gázfejlesztés szerepel. Lehetőleg olyan módszert használjunk, amely hidegen, a reagens egyszerű rácsepegtetésére egyenletes áramban adja a gázt. Minél kisebb a fejlesztő edény, annál hamarabb öblítődik ki a benn lévő levegő. Az edény térfogatának csökkentését a belekerülő oldat mennyisége és a habzás szorítja egy bizonyos határ mögé. Különben is dolgozzunk kis anyagmennyiséggel, nemcsak takarékosság szempontjából, hanem a kísérlettel járó veszély csökkentése szempontjából is. A gázfejlesztő-edényből ismeretes módon kétféleképpen nyomható ki a gáz. Az első módszer szerint csapos tölcséren csepegtetünk reagenst a lombikban lévő anyagra, a fejlődő gáz nagyobb nyomást okoz, és a második, állandóan nyitott csövön távozik, áramát a reagens rácsepegtetésével czabálvozhatjuk. Igen alkalmas, őt nélkülözhetetlen erre a céh'a az 50 cm3-es vagy 100 cm3-es frakcionáló lombik (ára 1T0 P, illetve P22 P), esetleg vastagfalú, oldalcsöves kémcső. A.z egyfúratú dugóba rövidcsövű csapos tölcsér kerül, a gáz az oldalcsövön távozik. A második módszer szerint a kivezető csövön lévő csappal szabályozzuk a gázáram sebességét, a reagáló folyadék az edény fenekéig leérő csövön át folyik be egy csapnélküli tölcsérből. A. másik reagáló, szükségkép szilárd anyagnak ezen bevezető csőnél magásabban kell elhelyezve lennie, hogy amikor a fejlődő gáz visszaszorítja a folyadékot a csőbe, a szilárd anyag szárazra kerüljön, és ne fejlesszen tovább gázt. Igen egyszerűen megvalósíthatjuk ezt, ha nagy (20 mm. x 200 mm.-es) kémcső kétfúratú dugójába erősítjük a csapos kivezető csövet és a hosjzúcsövű csapnélküli tölcsért. A szilárd reagáló anyagot kis vászonzacskóba kötjük és a dugó mellé szorított cérnán lógatjuk a kémcsőbe, 1 cm.-rel a tölcsér csövének végződése fölé. Ilyen a Wunderlich-féle gázfejlesztő is. A Kipp-féle készülék középiskolai célra alkalmatlan (ne is tanítsuk). Felsorolunk néhány példát gázok fejlesztésére : Hidrogén. 10 gramm granulált cink, 40 cm8 30%-os kénsav ad 3 liter hidrogént. Költség 8 fillér. Oxigén. 15 gramm nagy kristály darabokból álló káliumbikromát és 60 cm3 30%-os kénsav, amelybe 15 cm8 30%-os hidrogénhiper- oxidot öntöttünk, 3 liter oxigént ad. Költség 22 fillér. Az oxigénnek káliumklorátból hevítéssel való fejlesztése elavult és mellőzendő rossz szokás. Szénmonoxid. 5 cm3 hangyasavra 5 cm3 tömény kénsavat öntünk. A fejlődő gázt meggyujtjuk. Költség 14 fillér.
