Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Sarkady László: A sport káros hatása az iskolában
350 Dr. Sarkady László: A sport káros hatása az iskolában először a szolgálatot. A rövid ideig tartó munkát u. i. az izomzat általában jól bírja, azonban a munkát követő légszomj a szívet és a tüdőt fokozottabb tevékenységre késztetve, munkabíróképességét erősen igénybe véve csökkentheti. A tartósabb teljesítményt követő sportágaknál, gyaloglás, evezés, hosszútávfutásnál az izmok vannak főkép igénybe véve. A fáradás érzését itt nem az izmok kifáradása, hanem a szervezetben felszaporodott ú. n. fáradási anyagok okozzák. Az ilyen sportágak túlzásba- vitele serdülő korban igen káros lehet. Az erőgyakorlatoka működőizomzatot fárasztják el. E csoportnál az izom tömege a fontos, nem pedig az izom gracilis volta, ill. gyors munkára való képessége. Az említett sportágak egyes csoportjainak a szervezetre, ill. egyes szervekre gyakorolt hatása tehát különböző irányú lehet. Á sportág megválasztásánál és ajánlásánál, ill. engedélyezésénél elsősorban a gyermek alkatát kell tekintetbe vennünk. így ismernünk kell mindenekelőtt a gyermek erejét, munkabírását és feltétlenül megvizsgálandó a serdülő szív reakció-képessége. Ennek igen egyszerű formája térdhajlítás előtt és után, vagy lépcsőn felfutás előtt és után a szív frekvenciájának vizsgálata. Legexactabb természetesen az electrocardiogramm felvétele munkáé lőtt és után. Sohasem szabad engednünk, hogy a gyermek ötletszerűen, főkép barátaira hallgatva, szórakozás, társaságkeresés címén olyan sportágat válasszon, amely alkatának nem felel meg. Mert nem tévesztendő szem elől, hogy minden egészséges ember alkalmas valamilyen sportra, még akkor is, ha teste gyenge és szervezete kevésbbé ellenálló, sőt éppen az ilyen egyének számára lenne a Jegfontosabb a helyesen megválasztott és szakember által irányított sport. És mégis azt látjuk, hogy csupán az erőtől duzzadó emberek sportolnak, ezért ma a sport hivatásának nem tud teljes egészében megfelelni. Vegyük most már sorra az egyes sportágakat és beszéljük meg azoknak a szervezetre gyakorolt hatását. A sportágakat több csoportra oszthatjuk be, bár e csoportok elhatárolása nem éles, az egyes ágak között átmenetek vannak. A következő sportágakat különböztethetjük meg: gimnasztika, könnyű atlétika, turisztika, téli sportok, vízisportok, torna, kerékpározás, boxolás, nehéz atlétika és végül szabadtéri játékok. 1. A gimnasztika az a testnevelési ág, amelynek azt mondhatjuk, csak haszna van. Haszna van belőle az egyénnek, a közegészségügynek és a jövendő generációnak. Valamennyi sportág közül ez az egyetlen, amely egyaránt alkalmas testgyakorlási mód, úgy a gyermek, mint a felnőtt számára. A legtöbb irányban ez tudja a testet fejleszteni. Ezen sportág rendszeres művelésének eredménye : a test ideális szépsége és egészsége. A gimnasztika valamennyi sportág alapja, s mint ilyen, mindenki sportjának kellene lennie. A könnyű atlétikához tartozik a futás, a gyaloglás, az ugró-'és dobósportok, valamint ezeknek kombinációi. A futáshoz jó tüdő és szív
