Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Ember Ernő: Az Országos Református Tanáregyesület közgyűlése
Dr. Ember Ernő: Az Országos Református Tanáregyesület közgyűlése 343 hatatlan igazság, és aki ezt nem látja be, az nem érti meg egy állami szervezet életfolyamatát. Sőt a helyes, a szükséges iskolai munka egyenesen feltétele a jól kiépített honvédelemnek, a háborúk győzelmes lefolytathatásának is, amit az olyan hatalmas katpnanemzet, mint a német, elismer és szállóigévé lett mondásával bizonyít. Mindezek alapján a legtermészetesebb lenne, hogy a tanárok is ugyanolyan fizetésben részesüljenek, mint a bírák és katonatisztek.“ Különösen fontos ez most, a négy ízben történt országgyarapodás után, amikor a lelkekben két évtizeden át végzett rombolást kell a magyar nevelőknek kijavítaniok a lelkek átformálásával és a tőlünk mesterségesen elidegenített lelkek visszahódításával. A fizetésrendezésnek most kell azonnal bekövetkeznie, mert „periculum in mora“! Az általános tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Kun Sándor debreceni református gimnáziumi igazgató terjesztette elő rendkívül tartalmas, az egyesületi élet minden mozzanatára világosságot vető, nagy gonddal kidolgozott, terjedelmes főjegyzői jelentését. A központi igazgatóság kétévi tevékenységéről adott beszámolójában szólt a filozófia tanításának kérdéséről, a vallástani tanterv revíziójáról, a vallástanári konferenciák rendszeresítése ügyében tett lépésekről, továbbá igen részletesen arról az eredményes munkáról, melyet az egyesületnek 1939. évi hajdúnánási közgyűlésén megalakított szociálpolitikai szakosztálya Nagy Miklós szeghalmi igazgató elnökletével végzett az utóbbi két évben. E szakosztály foglalkozott a tanügyi kamarák szervezésének kérdésével, sőt e tekintetben törvényjavaslat-tervezetet is dolgozott ki, de a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, nem utolsósorban a tanárság közönye miatt. Foglalkozott a szakosztály a református tanárság általános szociális helyzetével, amelynek javítása tekintetében már konkrét eredményekről is lehet beszámolni, a pótórák és az óraadó tanárok díjazása és az internátusi tanárok helyzetének javítása terén. Kezdeményezést tett a szakosztály a tanári rendnek az egyházi élet intézésébe való fokozottabb bekapcsolása ügyében is, több felterjesztést intézve a tárgyban a központi igazgatóság útján az Egyetemes Konventhez, sajnos, eredmény nélkül. Némileg honorálta az Egyetemes Konvent a szakosztály és a központi igazgatóság álláspontját a tanárok minősítése ügyében, amennyiben elrendelte, hogy a református tanárok minősítése minősítő bizottságok nélkül történjék. Részletesen tárgyalta a szakosztály több ízben a református középiskolai Rendtartás ügyét, s remény van rá, hogy a közeljövőben ez a kérdés is kielégítő módon fog megoldást nyerni. A MATESZ elnökségéhez is több javaslatot terjesztett fel a szakosztály a központi igazgatóság útján, így kettőt a tanári javadalmazás kérdésének méltányos és igazságos megoldása ügyében, egyet a címkórság orvoslása végett, egyet a hadviselt tanárok érdekében, végül egyet a kisebbségi nyelveknek a magyar tannyelvű iskolákban való tanítása ügyében. Ugyancsak a MATESZ útján kérte az egyesület az illetékes fórumoktól az iskolai kirándulások rendezésének megkönnyítését jelentékenyebb vasúti kedvez-
