Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák
338 Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák gazdasági életben működők, avagy betanult ismereti anyag gépies, lélektelen felhasználása közben alantas szándékok nyilatkoznak meg munkájukban. Mindenik iskolában a növendék érdeke a középponti kérdés. A gki.-nak növendékei életében az a szerepe, hogy „megadja a választott munkakörhöz szükséges előkészítést“, ami csak a növendékek egyéni életéhez való kapcsolódással sikerülhet. Ez nem könnyű feladat a növendékek egyéni sokfélesége miatt, s növeli a nehézséget az a tény, hogy a fiúk a serdülés kellős közepén lépnek ebbe az iskolába, a leányok pedig a serdülésnek mintegy utóhullámait élik itt át. A serdülés szaka a válságok ideje, sokféle ingadozás, a növendékek magatartásának egyenetlensége jellemzi; az ekkor végbemenő érés bonyolultsága nemcsak testi, hanem lelki változásokkal is jár, amit a gki. tanítóinak azzal a gondolattal kell tudomásul venniök, hogy akaratuk nem érvényesülhet a gyermekekre nézve szükséges mértékben, a vezetés nehéz. Azonban a gki. tartozik egyetemes nevelési feladatot vállalva, a kibontakozást az ember egész életére döntő években elősegíteni, s az egyoldalúságot elkerülve : a szakképzéssel is a mindenoldalú fejlődést szolgálni. „A gki.-nak az a törekvése, hogy növendékét művelt emberré nevelje“, mégpedig úgy, hogy ,,a művelt ember széles látókörében igyekszik a gazdasági szemlélet teljes kifejlését megalapozni.“ Az egyetemes nevelési feladat — amely a gki. előtt is ott áll — a nevelés céljából következik ; a cél minden iskolában : a teljesen kiművelt ember. Ennek elérése érdekében, hogy a növendék a gazdasági életnek majdan értékes tagja lehessen, a tanuló testi és szellemi (értelmi és erkölcsi) kifejlődését kell elősegítenie, s bennük azt a törekvést kell megszilárdítania, hogy akarjanak egészséges életet élni, szellemi önállóságukat egyre inkább kialakítani s állandóan erkölcsi jócselekedetre igyekezni. Tárgyunkra vonatkoztatva: a gki.-nak az a testnevelési feladata, hogy „a növendékeiben tudatossá tegye : miként lehet leendő munkájokban egészségesen élni, azaz hogyan kell az egyes munkanemek egészségügyi hátrányaitól védekezniük“. Az értelmi nevelés a gki .-ban „az önálló tevékenységre való nevelést jelenti“; a gazdasági pályák országos szerepe ezt követeli. E nevelési ág tartalma itt sajátos vonásokból tevődik össze, mert a szakismeretek és a közismereti tárgyak együtt vannak, azzal a rendeltetéssel, hogy a benső egységbe olvadó kettősség gazdasági szemléletet fejlesszen ; e nélkül nem lehetne a „növendékből a gazdasági életnek tudatos részese, legfeljebb gépiesen dolgozó, alsórendű eszköz“. Az erkölcsi nevelés készíti elő a növendékeket az „illető foglalkozások erkölcsi követelményeinek teljesítésére és erkölcsi kísértéseitől való védekezésre“. A növendékek jellemében ki kell fejleszteni a legfőbb vonást: a nemzet sorsáért uralkodó felelősséget. A növendékek erkölcsi erejének fejlesztésével mind az egyeseket, mind a társadalmat védi a gyenge emberektől. A közösségellenes tulajdonságok ellen a gki.-nak is küzdenie kell a maga területén, e
