Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák
336 Dr. Juhász Béla: A közgazdasági középiskolák idézett megállapításait, s ezért a Szép Ilonka keletkezését kettős élményi alapból : egy reális élményből s több irodalmi mű hatásából magyarázza. Sikerrel szemléltethető a Szép Ilonkán a romantikus költő képzeletvilága is, a költemény ízléstörténeti feldolgozása azonban jelenlegi tantervűnk szerint a tulajdonképpeni irodalomtörténettanítás keretébe, a VIII. osztály anyagába tartozik. Debrecen. Otrokocsi Nagy Gábor. A közgazdasági középiskolák.1 Az 1938 : XIII. te. gazdasági középiskolák gyűjtőneve alá vonja az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági középiskolát, mint szakiskolákat, hogy ezzel a feladat közösségét jelezze. A törvény a tárgyi alapot is megadja arra, hogy bennük az egyező szellem kifejlődhessék. E szellem kialakulását nevelői gondolkodású nevelők segíthetik elő; csak ezáltal tud ez az iskolafaj a köznevelési intézmények sorába lelkileg beilleszkedni. A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy a közoktatás rendszerében a szakiskola helyét törvény nem jelöli meg. Sajnálatosan nincs olyan köznevelési törvényünk, amely biztosítani tudná a nemzet nevelési szükségleteinek megfelelő kielégítését; ezen épülhetne fel — ha a valóságban megvolna — az ország művelődéspolitikája, s ebből adódhatnék, hogy a nemzetnek nem éppen egyszerű nevelése egységes lehessen. Az egységet a nevelés, köznevelés, iskola, szakiskola tiszta fogalmai adhatják, ezekkel lehet a szakiskola helyét megkeresni, a rendeltetését felismerni. Így láthatjuk meg, hogy szakiskola annyiféle lehet, ahányféle külön foglalkozás kialakult, ezért a szakiskola fogalmában a gyakorlatiság vonása a legfőbb. Ez a követelmény nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy a szakiskola növendékei nemcsak valamely foglalkozásra, hanem egész életükre is az iskolájukban készülnek fel: „az ember nemcsak szakmunkás, hanem polgár is“, életének más feladatai is vannak, amelyek megkövetelik, hogy a szakemberek művelt emberek : a közösség tudatos munkásai is legyenek. A szakiskola rendeltetésében tehát nem szorulhat háttérbe az ember egyetemes kiművelésének szándéka. E kiművelés azonban szakszerű és gyakorlati. A szakiskola ezzel válhatik a nemzeti közművelődés egyik irányítójává. E elyen kapjuk a szerző örökszép tanítását arról: mi az értelme, ogalma, jelentősége a nemzeti közműveltségnek. E köz- műveltség egyetemes keretébe a szakiskola akkor illeszkedik be, ha a nemzet valamennyi tagját szellemi egységbe foglaló műveltség1 Imre Sándor : A gazdasági középiskolák része a köznevelésben. Budapest, 1941. 61 1.
