Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Egyházi és iskolai hírek
24 Egyházi és iskolai hírek. előrelátásukkal és irányításukkal annyira vitték az egyesületet, hogy ma már ismét 41,000 pengővel rendelkezik, és ha szűkösen is, de mégis tudja segélyezni az elhúnyt kartársak visszamaradottait. Ezidei december 8-i közgyűlésén is kereken 400C pengőt juttatott a tanári özvegyeknek és árváknak. A jövő esztendővel, 1941-gyel, azonban újabb megpróbáltatás vár az egyesületre. Ebben az évben jár ugyanis le a tagdíjfizetési kötelezettsége azoknak, akik az egyesület megalapításakor, 1912-ben, rendes tagoknak léptek be az egyesület kötelékébe, és vállalták a 30 évi tagsági kötelezettséget. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy az egyesületnek ma még élő 253 rendes tagja közül jövőre mintegy 150 tag felszabadul a tagdíj fizetésének kötelezettsége alól és a megmaradó 103 rendes és a még önként adózó 23 örökös tagnak kellene a maga tagsági járulékaiból, az esetleges adományokból és az alaptőke kamataiból azt a 4000 pengő összeget előteremteni, amely a ma élő 200 tanári özvegy és árva így is alig számbavehető (évi 20 pengős) megsegítéséhez kellene. Mélyen megrendülve látta ezt az elszomorító jövőt az idei közgyűlés. Ezért elhatározta, hogy egy öttagú bizottságot küld ki azzal a megbízatással, próbáljon meg ez a bizottság valamiféle létfenntartási lehetőséget az egyesület számára kigondolni és megvalósíttatni. Eszmék, tervek, lehetőségek felmerültek már a közgyűlés keretében is. Megvitatásukat, új eszmék tárgyalását a közgyűlés a kiküldött bizottságra bízta. A bizottságnak még január hónapban össze kell ülnie, hogy tanácskozásainak eredményéről a tavaszi rendkívüli közgyűlésen számot tudjon adni. Arra kérem egyesületünk minden tagját, de minden velünk együttérző kartársunkat is, jöjjön eszméivel, terveivel a bizottság segítségére. Próbáljuk meg, igazi tanári összefogással, megmentem és új életre kelteni ezt a saját alkotásunkat, amely a mi életünk osztályrészeseit, feleségünket és édes gyermekeinket lesz hivatott támogatni abban az időben, amikor a mi ajkunkról már elszállt az utolsó mondat, kezünkből kihullt a ceruza, és szívünk, ez a sokfázisú tanári motor, már leállt, örök nyugalomra tért.. . Nyíregyháza. Zsolnai Vilmos, a nyíregyházi ev. Kossuth Lajos-gimnázium igazgatója, a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Egyesület alélnöke. Pályázat. Az Országos Református Tanáregyesület központi igazgatósága pályázatot hirdet a Református Tanárok Gyermekeinek Nevelési Álapjából a folyó 1940—41. tanévben kiosztandó nevelési segélyekre. Folyamodhatnak mindazon református középfokú tanintézetekben (fiú- és leánypolgári, tanító- és tanítónőképzőintézet, fiú- és leánygimnázium) alkalmazott tanárok bármely közép- és felsőfokú iskolában tanuló, legalább általános jó osztályzatú vagy legalább 12 óra jó kollokviummal rendelkező gyermekei, amely intézetek a TGYNA-ra a tanulóktól szedett díjakat 1940 január 1-ig az egyesület pénztárába beküldötték. A befizetés elmulasztása az intézet tanárai gyermekeinek a segélyből való kizárását vonja maga után. A folyamodványok 1941 február 10-éig beküldendők a Tanáregyesület Elnökségéhez (Debrecen, Református gimnázium). A folyamodáshoz szükséges nyomtatványok Jakucs István pénztárosnál (Debrecen, Református Kollégium) kaphatók. Áz ösztöndíjra felvett tanárgyermekek természetesen nevelési segélyben nem részesülhetnek, azonban ők is tartoznak szintén lehetőleg február 10-éig I. félévi tanulmányi előmenetelüket hitelesen az igazgatóság által hitelesített másolattal igazolni, mert a nélkül a II. félévi ösztöndíjat nem kapják meg. Egyetemi hallgatók azt is igazoltassák, hogy a II. félévre beiratkoztak, és hogy más alapból 100 P-nyi vagy ennél nagyobb ösztöndíjban nem részesülnek. Az erdélyi visszatért református intézetekben tanító tanárok, ha addig tagnak belépnek, ösztöndíjéri is folyamodhatnak olyan egyetemi hallgató vagy esetleg középiskolás gyermekeik javára, akik a szülők lakóhelyétől távol tanulnak. Az ösztöndíjak kiosztásánál ugyanis a központi igazgatóság kb. 2500 P-t fenntartott a visszatért erdélyi iskolák tanárainak gyermekei szá-
