Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Vitéz Szabó Lajos: Kultúránk válsága és a történelemoktatás

Vitéz Szabó Lajos : Kultúránk válsága és történelemoktatás. 239 ben igazolja. A magyar nemzet egynéhány kisebb néppel együtt még mint sziget kiemelkedik a lángtengerből, de szellemi, politikai és gazdasági életünk egész területén máris érezzük a közeli lángok pörkölő hatását. Hiába szólt minden józan belátás az európai népek megegyezése érdekében. Az isteni Gondviselés súlyosabb megpróbál­tatással látja jónak a figyelmeztetést, ha figyelmeztetésnek a jelen esetben még egyáltalán helye van. A jövendő nem nagyon biztató. Egy azonban bizonyosnak látszik : a jövőben, ha egyáltalán lesznek még független európai kis nemzetek, nem űzhetik többi az egymással való torzsalkodás luxuspolitikáját. Minket természetesen elsősorban hazánk sorsa érdekel. A magyar nemzet 1000 évvel ezelőtt nagyobb életrevalóságról tett tanúságot, mint bármely más ural-altáji nép. Árpád vezérlete alatt egy könnyen védhető, földrajzilag példátlanul egységes területet választott magá­nak. Ezt alkalmas időpontban kevés véráldozattal elfoglalta. Utódai alatt kalandozásaival ugyan kétségessé tette Árpád művének fenn­maradását, de Géza és Szent István bölcs kormányzata véglegesen beiktatta őt az európai hatalmak sorába. Később, különösen az újkor első századaiban, minden erejét kimerítő súlyos harcokat kellett folytatnia, de a rettenetes vérveszteségek után is, bár fizikai ereje a nagy létszámapadással alaposan megcsökkent, lelkileg töretlen maradt, és a legsúlyosabb válságokon is keresztüljutott a nélkül, hogy függetlenségét és nemzeti eszményeit fel kellett volna áldozni. Átmentette századok vérzivatarain át alkotmányát, a múlt hagyo­mányait, mint a nemzettagok közös nemzeti tudatának összetartó kovászát, kifejlesztett olyan nemzeti műveltséget, mely akkor is az európai kultúra egyik lényeges színe marad, ha erről az európai nagy népek oly kevéssé is hajlandók tudomást venni. Végül kifej­lesztett egy sajátságos magyar lelkiséget, amely ennek az Ázsiából ideszakadt európai virágnak sajátos színt, szépséget és illatot ad, de amely egyedüli éltetője is, meit e nélkül a lelki atmoszféra nélkül elbágyad, elszíntelenedik és elhervad. Ezt a lelkiséget s ezzel együtt a nemzetben mindent, ami sajátosan magyar, megőrizni, azt, ha kell, minden áldozattal megvédeni, a mai bizonytalan világban minden magyarnak legfőbb kötelessége. 5. A Szellem, mint legfőbb fegyver. De mi teszi a magyar nemzetet olyan erőssé, hogy ; sors minden változásával szemben is meg tudja őrizni lelki függetlenségét? Kétségtelen, hogy elsősorban az erős katonai felkészültség. De a Kard mellett van egy másik fegyverünk, a Szellem. A Kard többször elbukott a történelmünk folyamán, de ott volt a Szellem, mely a katasztrofális időkön még mindig át­segítette a nemzetet. Elég, ha a Majtény, Világos és Trianon utáni magyarságra gondolunk. Sőt a túlerőkkel szemben a Kard is ott győ­zött, ahol a Szellem erőt adott neki. A történelem legmagasztosabb pillanatai : a görögök győzelme a perzsákon, a svájciaké elnyomó földesuraikon, a németalföldiek hősies ellenállása a spanyol, a magya­roké az osztrák túlerővel szemben csakis a Szellem erejével történ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom