Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 9. szám - Vitéz Szabó Lajos: Kultúránk válsága és a történelemoktatás
234 Vitéz Szabó Lajos : Kultúránk válsága és történelemoktatás. Belenyugodtunk abba, hogy a mai ifjúság nem olvas. Az olvasás kérdése sürgős probléma, az ízlés válságának a problémája. Egy század veszhet ki a szellem történetéből, ha a tömegnek tényleg sikerül ízlésben magába olvasztania a ma amúgy is annyira kevés szabad, okos, önálló ítéletű elitet. Irodalom: Imre Sándor : Neveléstan. A. Hauxley : Ends and Means. A. Schopenhauer: Über Lesen und Bücher. A. Thibaudet: Essay sur le roman fran^ais. Kása János : A regény bomlása. Magyar Szemle, 1941. 2. Nagykőrös. Dr. Körmöczi László. Kultúránk válsága és történelemoktatás. 1. Az európai kultúra válsága. Több mint két évtizede annak, hogy Ostwald Spengler: Der Untergang des Abendlandes című műve megjelent első alakjában. Spengler itt új történetszemléletet hirdet. Szerinte minden történeti jelenség egy bizonyos kultúrának kisugárzása. Önmagában értelmetlen, vizsgálni csak kultúráján át lehet. Minden kultúra más lelket sugároz magából. A történelmi kultúrák a növények és állatok analógiájára születnek, nőnek, virágzanak és lehanyatlanak. Van ifjú-, férfi-, öregedő- és aggkoruk, s ha életüknek végére jutottak, menthetetlenül elpusztulnak, mint a kivénült ember. Az évezredes európai kultúra a XIX. században elérkezett aggkorához. Megszűnt a közös múltra visszatekintő egységes szellem ; az éltető, összeforrasztó szellem elillanása után pedig nem maradt más, mint a kultúra holt váza : a civilizáció. Ez pedig produktivitását nem az ember boldogítására használja többé, hanem ellenkezőleg, az ember sok évszázados alkotásainak elpusztítására. Ilyen körülmények között nincs messze az idő, amikor az elaggott európai kultúra végleg kimúlik, hogy helyét egy új, fiatal kultúrának adja át. Spengler elméletét azóta a komoly kritika alapos bírálatban részesítette. Önkényesnek mondták éppen a történelmi korok váltakozásáról szóló elméletét, logikátlannak az utat, amelyen végighaladt, s így eredményeit végeredményben tudománytalannak minősítették. Ráolvasták, hogy történelmi igazságokat természet- tudományi módszerekkel akar kikövetkeztetni, és hogy a történet- tudománynak nem az a haszna, hogy analógiák útján egyszerű indukcióval a jövőre nézve valószínű prognózisokat állítsunk fel. A történelemben az események nem szükségképpen következnek egymásból, és így az események vizsgálata semmiféle érvényes törvényre nem vezethet. Sőt Croce, a nagy olasz történész és filozófus
