Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 9. szám - Dr. Körmöczi László: A középiskolai nevelés és az ifjúság irodalmi olvasmányai az iskolán kívül

Dr. Körmöczi L. : A középisk. név. és az ifj. írod. olvasm. az isk. kívül. 229 feladat elé állítják a példát kereső olvasót, jó, közepes és bűnöző típusokat ábrázolnak. A mesterdetektív vagy a bonviván az eszmény, a közepes a cselekményben a töltelék, a bandita vagy az intrikus az elriasztó rém. Sokan, amikor önmaguk eszményi alakját keresik az irodalomban, megállapodnak a legkéznélfekvőbb irodalmi típusok­nál, következésképpen a legrosszabb, legértéktelenebb alkotásoknál. A versenyben nagy előnyük, hogy modernebb alakokat szerepeltet­nek, mint Shakespeare Coriolanus-a, továbbá az, hogy Shakespeare, Arany, Stendhal hőseinek utánzásához nagyobb erkölcsi erőfeszítés és több értelem kell mint Poirot mester vagy a fiatal newyorki magánnyomozó, Jimmy Crosby utánzásához. A ponyva a leghétköz­napibb és legfelületesebb tömegálmokat írja át regénynek, filmnek : a jóllétet, a társadalmi megbecsülést, a pénzügyi sikert, a könnyű szerelmet. A klasszikus irodalmi hősök bonyolult, nagyszerű jelleme és életcélja nem versenyezhet népszerűségben a tömegirodalommal. A klasszikus hősök álma rendkívüli, nehezen valósítható meg, ők maguk a paranoia olyan magasabbrendű megnyilvánulását mutatják, amilyent csak alkotóik kongeniális intellektusa találhat ki. Paranoiás jelenség életükben az, hogy emberfeletti akarattal maradnak hűsé­gesek szerelmükhöz érdek nélkül, és mégis dicsőséggel övezve büszkén küzdenek hazájuk szabadságáért, a gonosza pedig utólérhetetlenül rosszindulatú és utánozhatatlanul leleményes a bosszúállásban. A paranoia alatt nem a régi elmekórtan értelmezése szerint való elme­baj értendő korántsem, hanem minden olyan hétköznapi szemmel túlzottnak látszó, hősi törekvés, amely genialitása folytán tényleg már az őrültséggel határos, mint pl. Hamlet kérlelhetetlen igazság­érzete. Ez az egyszerű, a mindennapi kenyérért küzdő, nyugodt polgár mértékével nem mérhető hősi erőfeszítés. A paranoiának igen becses és esztétikailag értékes eredménye Ady költészete, Szabó Dezső nagyvonalú újszerűsége, sőt még Petőfi verse is : „Anyám, az álmok nem hazudnak...“, Széchenyi emberfeletti küzdelmei és vívódásai. Beteges formái a nagyzás, az alaptalan és túlzott ön­becsülés mániákus kórtani esetei. Az irodalmi példa tehát az ember bovarisztikus hajlandóságánál fogva a jellemformálás hatalmas eszköze. Ezért a propaganda rejtett eszköze is lehet olyan korban például, mint a mai, amikor az átlag­embernek eszményített alakban mutatja meg sajátmagát, ahogy nagv adag önzetlenség és még több hajlam a könnyű behódolásra jellemzik. Ennél a két tulajdonságnál fogva aztán csak a környező rendszer jellegén múlik, hogy jóba vagy rosszba ugratja-e be az olvasóját az irodalomba álcázott propaganda. Mivel a lélektanban is megvan a gazdaságosság törvénye : minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot elérni, azaz minél kevesebb erőfeszítéssel minél intenzívebb szórakozásra szert tenni, a rövid, olcsó, népszerű stílusban megírt izgalmas, vagy az olvasó hiúságát kielégítő ál-komoly művek — ez utóbbiak tehetséges, de egyszersmind üzleti szellemmel megáldott termékeny írók nagy mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom