Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 8. szám - Dr. Vetéssy Géza: Egységes osztályszellem és életközösség kialakítása az osztályban

Dr. Vetéssy Géza : Egységes osztály szellem kialakítása.

213

kedni az új helyzetbe, alkalmazkodni a közösség életéhez. Ez az alkalmazkodás azonban nem más, mint a velehozott lelkijavaknak a közös lelkijavakhoz való redukálása.

A közösségbe való beilleszkedésnek, alkalmazkodásnak kezdeti megalapozása után ezek a közösségi eszméletek a tömeghatás folytán tovább fognak élni és kialakítják az osztályszellemet.

Az osztályközösséget kialakító elméleti tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk néhány közösségformáló gyakorlati lehetőségről sem. Minden osztály életében vannak úgynevezett osztályproblémák, amelyek megbeszélésével az osztályfőnök a növendékek ön- tevékenységét felébreszti és bekapcsolja a nevelés munkájába. Előfordulhat, hogy az osztály a maga kebeléből pl. saját önképzőkört alakít, szociális, diákjóléti szervet létesít ének- vagy zeneegyütteseket hoz létre. Internátusokban nagyobb számmal együtt élő osztálytagok pl. osztálykaszinókat létesítenek, ahol társasjátékokkal szórakoznak, vagy talán egy-egy nehezebb iskolai feladat megoldásával bajlódnak. Igen gazdag közös élményforrásul szolgálhat az évenként megrendezett osztálykirándulás, futballmérkőzés, vívóverseny vagy más közös sportteljesítmény, amikor a küzdelem az osztály érdekében folyik, az elért eredmény közös osztálydicsőség. Hogy milyen gazdag erő-és élményforrást jelent a gyermek számára az ilyen jól egybehangolt osztályélet, azt hiszem arról felesleges beszélnem. Elősegíti a tanár munkáját, mert egységes felfogású, dolgozó munkaközösséget nevel a számára. III.

III. A közösség kifejlődését akadályozó tényezők.

Az osztály érzés- és akaratközösségét előmozdító jelenségek mellett számolni kell azonban olyan tényezőkkel is, melyek éppen ezt a közösséget oldják fel s bontják meg. Beszélnünk kell ezekről a közösség kifejlődését hátráltató tényezőkről is, ugyanis az egyesítő tényezők mellett ezek is fontos szerepet játszanak minden osztály életében.

a) Ilyen közösségbontó törekvés a konkurrencia, a vetélkedés. A vetélkedés nem hat mindig szétválasztólag, sőt közösségképző is lehet, ha mindnyájan hasonló cél elérésére törekszenek, és mindenki a legjobbat adja a siker érdekében. Ellenben egészségtelen vetélkedés, mint szenvedély, amikor a buzgalom kizárólagos célja az egyéni érvényesülés, a tanár kegyének az elnyerése, még ha az a közösség kijátszásával jár is. A vetélkedésnek ezt a fajtáját hétköznapi nyelven stréberségnek szokták nevezni. Ha ez az érdektől vezetett becsvágy célhoz jut, akkor sérelmet szenved a közösség érdeke is, mert az illető igazságtalan eszközökkel érte el a célját, az esetleg kitüntető helyet vagy tisztséget az osztályban. Ezáltal nemcsak a közösségi szellemen esett csorba, hanem erős sérelmet szenvedett az osztály igazságérzete is. A nevelő kötelessége éberen őrködni az ilyen rendbontás felett, s minden erővel meg kell akadályozni, hogy a nyugodt osztályszellem kialakulását ilyen vagy ehhez hasonló eset megzavarja.