Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 8. szám - Dr. Vetéssy Géza: Egységes osztályszellem és életközösség kialakítása az osztályban
Dr. Vetéssy Géza : Egységes osztály szellem kialakítása. 205 6. A köszönés pontos megállapítása utcán, iskolában stb. Tanárnak, katonának stb. Diákok egyipás közt. (Jó napot... Szebb jövőt...) 7. Utcai magaviselet szabályozása általában. 8. Pontosság. 9. Ruha, felszerelés gondozása, rendbentartása. Gomb, kabátakasztó. 10. Szilencium, gárdaélet. 11. Konviktusi étkezés fegyelmezettebbé, emberibbé, esztétikusabbá tétele, stb. stb. stb. Mindezt úgy hajtsuk végre, hogy ne undorral teljesítse rendelkezéseinket a diák. Ügy fegyelmezzünk, hogy fegyelmezetteink állandóan érezzék a fegyelmezettségben rejlő társadalmi, politikai, erkölcsi, esztétikai erőt és értéket. Hadd érezzék a diákok mindig, hogy ezekért az értékekért érdemes önként alávetniök magukat a fegyelmi rendszernek. Csak az lehet igazán szabad, aki fel tud oldódni az emberi társadalom fegyelmező rendszerében. Sárospatak. Dr. Harsányi István. Egységes osztályszellem és életközösség kialakítása az osztályban.1 I. Bevezetés. Az osztályok keletkezésének története. A világháború után bekövetkezett szomorú anyagi és szellemi összeomlás nagy változást idézett elő korunk pedagógiai felfogásában. Ez a nagy változás elsősorban abban jelentkezett, hogy a világ kiábrándult a racionalizmusból, amely kizárólag az ész uralmát hirdette és a jellem neveléséről szinte megfeledkezett. Az iskolák elsősorban csak ismeretanyagot közöltek és az embert kizárólag tudása alapján mérlegelték. Az emberi elme kitermelt technikai csodái azonban a helyett, hogy előbbre vitték volna az emberiséget, a jólét és a boldogság elősegítőivé lettek volna, borzalmas pusztításaikkal csaknem kultúrválságot idéztek elő. A világnak rá kellett döbbennie arra, hogy a legnagyobb tudás, a legbámulatraméltóbb természettudományos haladás nemesen gondolkodó és érző emberi jellem, erkölcsi egyéniség nélkül veszedelmes örvények felé sodorja az emberi művelődést. . . A világháború előtti kor nem vette észre, hogy a nyilvános iskolai nevelésnél tömegnevelésről van szó. Mindig csak az egyes tanulót tartotta szem előtt, vagy pedig csak az egyes tantárgyaknak különös feladataitól hagyta magát vezettetni. Ezt az eljárást csak 1 A kecskeméti gr. Tisza István református gimnázium II. félévi nevelési tárgyú értekezletén elhangzott előadás 1941 április hó 5-én.
