Protestáns Tanügyi Szemle, 1941

1941 / 6. szám - Dr. Hittrich Ödön: Latin – német

Dr. Hittrich Ödön : Latin — német.

lói)

magyar fiút. Elképzelhetjük, hogy mi mindent mondhatott neki a magyarellenes érzületű osztrák katonatiszt. Bizonyosan elmondta, hogy a magyarok tudatlanok, műveletlenek, és hogy értelmük milyen alacsony színvonalon áll, az mutatja, hogy még a der-die-das használatát sem tudják ésszel felfogni és megtanulni, ami pedig minden német gyermeknek a kisujjában van. Persze mindezt ékes kaszárnya- stílusban.

És ilyen tapasztalatok után legyen kedve valakinek németül tanulni?! Azt mondom, hogy igen! Mert ha a német nyelv tanulásának a méregfogát kivesszük, ami hátramarad tanulnivalónak, az mind sokkal könnyebb, mint amikkel a latin nyelv tanulásában kell meg- birkózniok a magyar tanulóknak. Tapasztalatból tudom, hogy elemiiskolás tanulók képesek egy hónap alatt 800 német főnevet megtanulni a névelőkkel együtt. A székesfővárosi népművelési bizottság munkakeretében egyik nyári tanfolyamon egy hónap alatt napi másfélórai előadással hallgatóimat 1733 német főnévre tanítottam meg a névelők használatával. Ez idő alatt hallgatóim német névelő tudása 33%-ról 93%-ra emelkedett.

Pesti evangélikus gimnáziumunk 1830-ban trilinguis volt. Némely tárgyat németül, másokat latinul vagy magyarul tanítottak; később azután az iskola egészen magyarrá váll, s ekkor azért panaszkodtak egyes presbiterek, hogy a tanulók már nem tudnak németül. Talán valahogyan mégis lehetne a német nyelv tanítását előmozdítani a kevés óraszám mellett is. Szerény nézetem szerint célt lehetne elérni a tanítás kiterjesztésével. Már az elemi iskolában meg lehetne kezdeni például a vallástanításban a bilinguis tanítást. Bilinguis könyvekkel, melyeket a tanulók maguk készíthetnének, megtanulnának egyes imákat, a Tízparancsolatot, bibliai történeteket, egyházi •énekeket magyarul-németül. A középiskolában világföldrajz és világ- történet lehetne az a két tárgy, melyekkel meg lehetne valósítani a bilinguis tanítást, tanárokról és tankönyvekről való előzetes gondoskodás után.

Brisits Frigyes előadásában kijelentette, hogy latin tanításunkban valahol valami nagy, igen nagy hiány észlelhető. Szerénytelenség volna részemről azt mondani, hogy tudom, mi az az ismeretlen hiány, esak körülbelül sejtem, hogy mely tájon lehet valami nehézség, és már több évvel ezelőtt hogyan próbáltam a dolgon segíteni. Rados Tamás irodalmi tájékoztatójában felsorolja a stílusgyakorlati célokra alkalmas, de jelenleg már nem használatos segédkönyveket. És ezek között felemlíti két kis füzetemet, a Latin Szókönyvet, továbbá a Palaestra Latinát, szülők és tanítók számára való latin gyakorlati segédkönyvet. Az előbb említett hiány a continuitas, a folytonosság körül lehet. Ezen akartam némileg segíteni két kis füzetemmel. Gondoskodni kellene a szótanulás, nyelvtani ismeretek és könyvnélkül tanulás folytonosságáról. A tanulók preparálnak és az év végén preparációikat eldobálják, kifejezéseket is gyűjtenek, ezeket is eldobják, olvasókönyveikből részleteket tanulnak könyvnélkül és az év