Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 6. szám - Dr. Tóth József: Rendszeresebb középiskolai nevelés
150 Dr. Tóth József : Rendszeresebb középiskolai nevelés. diákok öntevékeny szellemi műhelye, és így a magyar önismeret igazi iskolája. Egy ilyen szellemű nevelői munkának csodálatos eredményei lesznek : új középosztály i'og megszületni, amely népi talajon áll, és érzi a közösség iránti szent felelősséget. Egy erdélyi író írását idézem : az egyéni akciók, szeszély, divatok, érdekek, érvényesülések és dicsőségek mostani káoszában, melyben maga az önérték teljesen elhomályosul, megsemmisül, csak ezzel a teljes elszánt tudatossággal, ezzel a nemzetnevelői lélekkel és odaadással lehet rendet teremteni, valósággal új társadalmi életet alkotni, mely végre komoly szervezetévé válik a nemzeti műveltségnek, és értéktelen utánzatok, üres külsőségek és lelketlen önzés helyett életerős nemzeti életet teremt. A gimnázium olyan vezető réteget szeretne nevelni, amely magyar önismereten nyugvó öntudattal és önmegtagadó lélekkel akar élesztő kovász lenni a nemzeti életben, hogy azután a széles tömegeket is magához vonzza, és bekapcsolja a magyarságot védő egységes nemzeti szervezetbe. Nemzeti történelmünk nagy tanítómesterei (Zrínyi, Bethlen, Széchenyi) hatalmas erővel hirdették a nemzeti önismeret fontosságát, mint a nemzet lelki és erkölcsi újjászületésének előfeltételét. Az önismeret útján juthatunk el a vallás mélységében fogant magyarság krisztusi eszményképéhez, amely minden nevelésnek igazi célja. A nemzetnevelésnek is. Sopron. Csaba József. Rendszeresebb középiskolai nevelés. — Osztályfőnöki órák. — Az 1934 : XI. te. alapján készült új gimnáziumi tantervnek egy újítását sem fogadta olyan osztatlan megértés, sőt megelégedés, mint az osztályfőnöki órák bevezetését. Az új tanterv a neveléstudománnyal párhuzamosan egyre inkább kidomborítani igyekszik a középiskola munkájának műveltséget adó, oktató szerepén kívül a nevelés körébe eső feladatokat. Olyan embereket kívánunk nevelni, akik „hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak“. Ennek a célnak elérése érdekében a középiskolára a nemzetnevelés és a jellemalakítás hivatása vár. Az új tanterv vajúdásának első idejében (ma talán már a második korszakot éljük) az osztályfőnöki órák körül is bizonytalanság mutatkozott. Először úgy hírlett, hogy az osztályfőnöki óra végigkíséri a tanulót egész gimnáziumi pályafutásán, a fejlődő ifjú igényeinek megfelelő problematikával csakugyan „rendszeres kiegészítése
