Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Dr. Törös László: Tervezet a túlterhelés kiküszöböléséről
Dr. T örös László : Tervezet a túlterhelés kiküszöböléséről. 9 magyar nyelvvel egyeznek. Nem szabad különben sem a latin nyelvtant elejétől végéig bevágalni, elég, ha előfordulás sorrendjében rámutatunk a jelenségekre. Akkor nem lesz nehéz a nyelvtan. A IV. osztályban jöjjön az összetett mondat, de ezt meglepő kis területre össze lehet szorítani. Érettségin látjuk, mily kevés mondattani tudással megél a jelölt: az accusativus cum infinitivo, gerundium—gerundivum, ablativus absolutus, meg a coniunc- tivusok nehány jellegzetes használatának ismeretével érettségin is megáll a diák. Semmi ok sincs arra, hogy V.-ben is ne taníthassunk nyelvtant. A régiségtant úgyis kisebb területre lehet szorítani: fontos a római élet ismerete. Többet tesz ebben Révay József szellemes módszere, mint sok tudós régiségtan. (V. ö. : Raevius ezredes utazása. Sok ilyen kellene!) Az auctoroknál túlterhelésről nem lehet beszélni : annyit veszünk, amennyit tudunk! Igen ajánlom — amit tankönyveimben is meghonosítottam már —, hogy mutassunk be műfordításokat. Elvégre többet érnek, mint a diák nyákatekert fordításai. Szerencsére már csaknem az egész klasszikus irodalom megvan magyarul, szép fordításokban. Egy óra alatt százszor annyit el tudunk végezni anyanyelven, mint idegenen, s több lesz a tárgyi ismeret, esztétikai élvezet. 7. A görög nyelvre még kevesebb tér nyílik a magyar középiskolákban. Hitünk szerint teljesen szaktudománnyá vált, csak némely főiskolán követelik. Nincs tehát más mód, minthogy az illető főiskolán az első két évben rendszeresen tanítsák, s az utolsó két-három évfolyamot erre építsék, mint most a Biblia tekintetében fontos héber nyelvvel történik. A különbözeti érettségi sem jelent többet! Jellemző különben, hogy mennyire háttérbe szorul a görög, hogy mennyire jelentéktelennek tartják a szülők, hogy maguk a tanárok is inkább modern nyelvre íratják be gyermekeiket. Nálunk is szünetel a tanfolyam a két alsó osztályban (V., VI.). 8—9. Az élő nyelvekkel kapcsolatban hangsúlyozzuk újólag, hogy nekünk» magyaroknak, óriási problémánk éppen kicsiségünknél fogva a nyelvi kérdés- A németek, angolok, franciák már egy világnyelv birtokában születnek. Nem nagyzolnak : az angol a maga egyetlen nyelvével megél a világban. Miért kényszerítjük hát mi a magunk gyermekeit arra, hogy kimerüljenek a nyelvtanulásban? Ne feledjük, hogy a nyelv még csak eszköz ! Inkább híve volnék annak, hogy iskolánként szétosztva, csak egyetlen idegen nyelvet tanuljanak diákjaink, de azt aztán alaposan! Arról is lehetne szó, hogy egy ledéi alatt különböző nyelveket tanuló csoportokra oszoljanak a diákok ; ezt a rendszert már régen ismerik külföldön, nálunk a görög és görögpótló élt ilyenformán. Ha ez megvalósulna, a modern nyelvek lejönnének, s a latin meg a felsőbb osztályokba kerülne : semmi sem állna útjába az egységes magyar középiskolának. Megszűnne a szerencsétlen szétdarabolás. Ügy érezzük, a líceum nem fog beválni, éppen úgy, mint a leánykollégiumokból kiábrándultak a szülők. A középosztály tódul elsősorban a középiskolákba, és nagy felelősséget vesznek magukra a szülők, midőn olyan iskolába adják gyermeküket, ahol szabad választásuk elé komoly akadályok gördülnek. Eszményünk tehát az egy fedél alatt dolgozó bifurkációs középiskola. Nagyképűség volna tőlem, ha a német, angol, francia, olasz nyelvek tanításába belemennék, csak azt hangsúlyozzuk, hogy direkt módszerrel tanítsák, az élet szükségletének megfelelően. Erre időnek is kell jutni. Ezért a modern nyelvek óraszámát nem csökkenteném. 10. A bölcsészet kedves tárgyam, de azt mondom, hogy csak a lélektani rész elmaradhatatlanul szükséges, a logika formalizmusa helyébe az eleven gondolat kialakulásáról szóló gondolkodás-lélektannak kellene kerülni. A filozófia történetének nagy alakjait ismerni kell, mert benne forognak a köztudatban. 11. A természetrajz újabban az egyedül helyes és érdekes biológiai irányban indul. Hagyjuk tehát el a felesleges és unalmas leíró részeket. Szörnyű volt, mikor egy óra hosszáig kellett beszélni az egérről, rókáról, közben máig sem láttam eleven rókát, talán meg sem ismerném. A napokban a tanterembeh,
