Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 5. szám - Hazai irodalom
140 Hazai irodalom. az ORTE közgyűlésének a tehetségkutatás felkarolása érdekében. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatandó mozgalomnak tartja az ismertetett szempontok szerinti tehetségkiválasztást, ami feltétlenül jó hatással volna a magyar református közéletre. Javasolja a bizottság az elnökségnek, hogy a támogatás érdekében lépjen összeköttetésbe a Konventtel, valamint egy ismertető füzetben hívja fel a református középiskolák figyelmét a tehetségkutató munka eddig elért eredményeire és lehetőségeire. Szólítsa fel a református iskolákat arra, hogy csatlakozzanak a tehetségkutató munkához és egyéni színeiket, igényeiket , lehetőségeiket figyelembe véve vegyék ki részüket a nemzetmentő szellemi telepítés munkájából. Az ismertető füzet szövegét a bizottság az ORTE legközelebbi választmányi gyűlésén fogja bemutatni. A bizottság annak a reményének ad kifejezést, hogy néhány év múlva az egész országot behálózza a református tehetségkutató munka, s talán nem is olyan sokára elérhetjük azt, hogy minden igazán tehetséges magyar ifjú olyan tanulmányokat végezhet, amilyenekre istenadta tehetsége révén elhivatott. (Sárospatak.) Dr. Harsányi István. HAZAI IRODALOM Illyés Endre dr. : Gondolatok a református iskolák református jellegéről. Debrecen, 1940. 13 lap. E tanulmány szerzője már nem egy vonatkozásban foglalkozott az egyházunk által fenntartott iskolák református szellemű nevelésének kérdésével. (A felekezeti tanítóképzők felekezeti jellege. Az osztályfőnök munkája református keresztyén szempontból.) Míg előző tanulmányaiban egy-egy részlet- kérdést vizsgált a felvetett szempontból, addig e dolgozatában református iskoláinkat általánosan belevonja vizsgálódása körébe, s ha éppen ez általános áttekintés folytán nem is tér ki az egyes iskolafajok apróbb részletkérdéseire, olyan egyetemes kérdéseket taglal, amelyek éppen általános vonatkozásaiknál fogva érdemlik meg a velük való komoly foglalkozást. A tanulmány komoly mérlegelésen alapuló, őszinte nyílt véleményt, helyzetképet ad református iskoláink mai állapotáról a református szellemű nevelés tekintetében, s egyenes szókimondással felveti a kérdést, hogy az iskolafenntartás megéri-e azt a nagy áldozatot, melyet az egyház az iskolákért hoz; fényesebb-e amaz ifjak hitének lángja, kik a mai református jellegű tanintézetekből kerülnek ki ; mutatkozik-e gyümölcs az anyaszent- egyház javára az iskolákkal szemben hozott nagy áldozatból. A feleletet röviden megadja a szerző, mondván : alig. Keresi aztán ennek az okait, s ezt meg is véli találni korunk általános gondolkodásmódjában. De mert más egyház e korban is tud eredményekre, sikerekre hivatkozni, másutt kell szerző szerint a valóságos okot keresni, s ezt meg is találja az iskoláztatás belső arcvonalán. Keresi szerző a református iskolák tanító és nevelő ideálját, s meg is találja azt Jézus tanítói munkásságában, az apostolok hasonló tevékenységében, melyek példaként szolgáltak az egyházban később is, s fellángoló lánggal lobogtak a reformáció idején ; megtalálja azt a második helvét hitvallásban s Kálvin irataiban, melyeknek a biblicitás és a confessionalizmus adta meg határozott és sajátos jellegét. Részletesen foglalkozik a tanulmány ezután egyéb vonatkozásban is Kálvin valláspedagógiájával, melynek határozott célkitűzése volt, hogy lélekben hassa át a tanulók tömegét, hogy így vallásos bizonyságtevőket nevelhessen. E nyomdokokon halad a református tanintézetek iskolai nevelő munkája az állam beavatkozásáig, amikor kezdetét vette a felekezeti elszíntelenedés. Ezek után a szerző felméri a mai református iskoláztatásunkat e régi történelmi és bibliai elvek figyelembevételével, s felsorolja a hiányokat, amelyek közül legelsőnek tartja az egyházi tanterv és utasítás hiányát, a vallásos nevelés felügyeletének elégtelenségét, s az egyházi ének és a hittanórák
