Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 117 ,,,Vigyázni, hogy semmi megszerzett emberi érték ne menjen veszendőbe, hogy az évezredek millió csókján át természettől, társadalmi fejlődéstől gazdagodó, a máig eljutott teljes, integrális ember minden termő csirájában, minden alkotó erejében, minden lelki színében : egész, megnyírbálatlan egyéniségében fejlődjék a jövőbe és építsen jövőt : ez a középiskola nagyszerű konzervativizmusa s emberi megmaradásunk legfőbb biztosítéka. Viszont: bevinni ennek az integrális embernek évezredeken gyűlt gazdagságába az új korok és új élethelyzetek újonnan támadt építő és egészségre, munkára, életre, élethitre, szolidaritásra determináló elemeit : ez a középiskola lendítése az emberi haladás pályáján’. .. A középiskola az állandóan nyitott szem, a szüntelen intézményes szorgoskodás arra, hogy a technikai, gazdasági, ideologóiai változásoktól újjá és újjá alakított világot úgy vigye az ifjú lélek determináló elemei közé : hogy megvédje az emberi lélek és fejlődés egészséges folytonosságát, hogy meggátolja az embert megnyirbáló, az emberi termést megszégyenítő beteg uniformizálást., hogy az egyedi és kollektív individualitások sajátos erőit új, gazdagabb élettermésre továbbfejlessze.“ Vannak egészen sajátos, egyéni elgondolásai (hogy felesleges a gyorsírás és művészettörténet, hogy az alsó osztályokban ne tanítsunk idegen nyelveket. Vitatható részletkérdések ezek). Bizonyos, hogy még sok szó fog elhangzani Szabó Dezső másirányú megjegyzései, vélekedései nyomán, mellettük és ellenük egyaránt. A nélkül, hogy elmerülnénk a Szabó Dezső által felvetett kérdésrengeteg útvesztőibe, csak egyetlenegy mondatát idézzük még : ,,(), magyar anyák csókjából emberi szívvel fakadó ifjak, lányok és fiúk : szeressétek a magyar parasztot, és szeressétek az emberi lélek legcsodálatosabb, legmegmondóbb muzsikáját : az édes magyar nyelvet. Mert a magyar paraszt és a magyar nyelv a mi földi örökkévalóságunk.“ Magyar nevelők! Érzitek-e, hogy a ti lelketekben lelkezett szózat ez az ifjúság felé?... Sopron. Dr. Benkö László. It. \V. Pohl: Biniührumj in die Optik. J. Springer, Berlin 1940. 320 oldal. HM. 18 00. R. W. Bohl göttingai egyetemi tanár 1927-ben Einführung in die Elektrizitätslehre és 1930-ban Einführung in die Mechanik und Akustik címen könyvet írt. Ezek a könyvek felfogásuk zseniális újszerűsége, a bennük leírt kísérletek szellemessége következtében csakhamar világhírűek lettek, és a fifzika tanításában kisebbfajta forradalmat idéztek elő. Hatásuk jellemzésére elég annak megemlítése, hogy könyvei nyomán több szerző Fohlt ,,népszerűsítő“ fizikát írt azok számára, akiknek Bold eredetiben magas, továbbá, hogy Bohl erélyes támadásai és gúnyos kifakadásai nyomán megszűnt az absz. elektrosztatikai és absz. elektromágneses mértékrendszer, legalább is a középiskolában. Több évi feszült várakozás után a jelen évben megjelent a Bohl-sorozat befejező kötete, az Einführung in die Optik. Elgondolható, hogy az előző két kötet után milyen kíváncsisággal várták világszerte ezt a művet. Előrebocsát- hatjuk, hogy a harmadik kötet nem rontotta le az első kettő hatását, és ha újabb fokozást nem is tapasztalunk, ez talán csak azért van, mert Pohl első két kötete hozzászoktatta már az olvasót a fizikai problémák nála szokásos elegáns tárgyalásmódjához. Mint Bohl előző köteteiben, úgy itt sincs meg az elméleti és a kísérleti fizika szembeállítása, egyszerűen csak fizikáról, optikáról van szó. Ez nagyon helyeselhető, hiszen a fizika felosztása elméleti és kísérleti részre nem fakad a dolgok lényegéből, hanem csak a fizikusok munkamegosztásának többször előforduló esete. Hasonlóan ehhez, hiányzik az ú. n. geometriai és fizikai fénytan szétválasztása. Elvben ez is örvendetes, bár nincs kizárva, hogy ezeknek a részeknek kissé élesebb elhatárolása az átlagos olvasó részére könnyebbé tette volna a művet. Bohl meggondolásainak középpontjában a sugárnyalábok határolása áll, de bizonyos mértékben
