Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 1. szám - Dr. Törös László: Tervezet a túlterhelés kiküszöböléséről
4 Dr. Toros László : Tervezel a túlterhelés kiküszöböléséről. földrajzkönyvük (III. o. !) legelső lapjait. Bevezetésijén beszél ez a földrajz feladatáról és felosztásáról, hány ágát különböztetik meg. Mindjárt az első sorban súlyos sajtóhiba szúrja a szemünket. Aztán az általános földrajzot kezdi magyarázni ilyenformán : „tárgyalásában mindig az egész földet tartja szem előtt, általános törvényszerűségeket kutat. Mindig csak egy jelenséget vizsgál, amihez az adatokat az egész földszín szolgáltatja“. Aztán rátér „A Föld mint égitest“' tárgyalására. Kifejti, még hozzá a görög neveket vastag betűvel (nem is zárójelben) nyomtatva, hogy mi a geocentrikus és mi a heliocentrikus világkép. De sokat értenek is ebből á gyermekek. Majd aztán így szól: „Ma már azt is tudjuk, hogy nem egy, de számtalan sok naprendszer van.“ Csak legyen aztán gyermek, amely megérti ezeket a magasrendű fejtegetéseket, amelyeket rövidesen még ilyen bomba fejez be : „A világűrnek ismert határa nincs.“ Szegény gyermek, aki az egyetlen naprendszerrel sincs tisztában ! Vagy vegyük elő a szakkritikától állítólag agyondícsért Termé- szettanjukat. Mindjárt az elején a fizikai és kémiai jelenségek közötti különbségről beszél, amikor pedig a gyermek a kémiának még híréi sem hallotta. A levegő keverék voltát agyafúrt, magasrendű kísérlettel magyarázza : „Dugón át két rézdrótot vezetünk, az egyik drót kis kanálban végződik, a másik drótot a kanálkával vékony platinadrót köti össze. A kanálkába helyezett kis foszfordarabot a dróton át vezetett elektromos árammal meggyujtjuk.. .“ Közben persze a gyermek még semmit sem tud a platina elektródokról, meg az elektromos áram hatásáról ! Mennyivel egyszerűbb lett volna egy darab gyertyát úsztatni a víz felszínén, az is gyönyörűen kiégette volna az oxigént, s felemelkedhetett volna a víz felszíne kb. 1/s-ével. Tudom, hogy az elvont gondolkodók holmi égéstermékekről beszélnek itt, de kisebb hibákat bízvást el lehet hanyagolni bemutatásoknál. Eötvös Lóránd mondotta, hogy abszolút tökéletes kísérlet úgy sincs. Nálunk pedig a pedagógiai szempont mindennél előbbre való. Kiemelem még a könyv szerencsétlen rajzait is. A gőzgépről olyan komplikált hengerkeresztmetszetet ad, hogy sikerül megzavarni vele a világosabb fejű gyermeket is. Óva intünk mindenkit a részletességig pontos rajzoktól: vázlatosan, szemléletesen kell kiemelni a lényeget. Éppen ezért mindig vonalas rajzot hozzunk tankönyvekben. Van már sok olyan tankönyv, amelynek a képeit élvezet nézni. Annál bántóbb, ha ilyen súlyos visszaesésekkel találkozunk. Fénykép nem igen való rosszpapírú tankönyvbe. Mégis mennyien erőltetik. Én még a művészi festményeket is átrajzoltattam tankönyveink számára ! Változtatástól sem rettentem vissza : kiemeltem a fontos részeket, s elhagytam oda nem valókat. De nem untatom a kollegátust aprólékos példákkal. A rossz tankönyvek ellen volna egy hathatós védekezés : kérdezzék meg a mi véleményünket is a tankönyvekről. Azt sem tartanám lehetetlennek, hogy egy évig jó stenciles sokszorosításban bocsássanak egyetlen kísérleti iskola rendelkezésére valami jónak ítélt tankönyvet, s aztán
