Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 107 fogásának alkalmazását, s ne akarjon mindenképpen kifogásolni ne ezt higgye hivatásának. Helytelen a gimnázium tanítási módszerének az elemi és polgári iskola módszeréhez való alkalmazása. Az ellenőrzővel szemben legfőbb kívánság az, hogy legyen tapintatos, s pozitív tanácsadással legyen az ellenőrzött munkatársa. Helyesli szerző a négyszemközti kritikát, melyet az igazgató is hall. Végül megállapítja, hogy csak lelkesítő munkatársi beállítottság adhat a munkában megerősítést, ha ezt jóindulat sugalmazza. Halten- berger Mihály Hogyan könnyítsük a földrajztanítást cikke kezdődik c számban. Bő adatokkal mutat utat e kétségtelenül nehéz tárgy eredményének emelésére (földrészek utánzó alakja, országok nagyságának elképzeltetése összehasonlítás útján, a földgömbön elfoglalt helyzet révén a gazdasági jelentőség tárgyalása, felszínplasztikai vonalak, számadatok ügyes fogásokkal való rögzítése.)— Közli a lap a gimnáziumok adatait az 1941. évi állami költségvetésben. Érdekelhet minket, protestánsokat, hogy a rendkívüli kiadások közt szerepel a debreceni Kollégium internátusa Í00,000 P-vel, a nem állami gimnáziumok építési és rk. államsegélye pedig csupán 84,500 P-vel. A sárospataki református gimnázium kibővítésére 120,000 P segély szerepel. Megtudjuk, hogy 60 fiú és 12 leánygimnáziuma van az államnak, államsegélyes intézet van 58 a fiúk és 16 a leányok számára. 6. (febr.) Pintér-emlckünnep Bernolák Kálmán leleplező beszéde (Bors Károly festőművész kitűnő képét leplezte le). Marczinkó Ferenc meleghangú emlékezése Pintérről, a tanárról, munkatársról és felettesről, Alszeghy Zsolt jellemzése róla, mint irodalom történetíróról. — Szabó István Andor Visszalapozunk címen az 1893—94. évről szól. Itt olvassuk Alexander Bernátnak következő, minket, felekezeti tanárokat érdeklő megjegyzéseit, melyek sokak véleményét tükrözték akkor vissza, s tudjuk, most is vannak még ilyen véleményen némelyek : „Fájlalom a tanárok csoportosulását felekezetek szerint. A protestáns tanárok országos egyesületet készülnek alkotni úgy, hogy velünk még az érintkezést sem keresik.“ — A Forgácsokban Kardeván Károly hivatkozik Pintér mondására : Gyökértelenek vagyunk, s felszólítja a tanárságot, ápolja az iskolák, tanárság és egyesületek munkáját, akkor nem leszünk gyökértelenek. Említi, hogy az iskolák Évkönyvei Pintér rendeletére közük most az iskolák addigi történetének főeseményeit, ő kezdte- el gondoztatni nemzetünk jeleseinek sírját, az iskolák elhalt tanárainak emlékét is ő kívánta fenntartatni. „Ha a magyar múltat — mondja cikkíró — a jelenen keresztül összekötjük a magyar jövendővel, Pintér Jenő szellemét idézzük.“ Magyar Középiskola. XXXIII. 12. sz. (dec.) b. g. A Jézustársaság jubileumára. Jámbor Mike A középiskolai nemzetnevelés mai kérdései. Megállapítja, hogy ez mindenfajta iskola kötelessége, kerete a leventeintézmény* melyben ,,a nevelés érdekében a szerepet a hivatásos nevelőnek kellene juttatni ; a vezetőképzés kérdése megoldásra vár. Az iskola valláserkölcsi és hazafias nevelésével, egyesületeivel a leventeképzés anyagát jórészt elvégezte, s hogy ne hozzon a leventeképzés túlterhelést, az ifjúsággal foglalkozóknak (pap, tanár, katona) munkaközösséget kellene alkotniok. liz elvek érdekében tisztázni kell jelenlegi magatartásunkat (ne meddő bírálat legyen, hanem építő munka). Felsorolja a felmerült nehézségeket (megfelelő vezető, anyagi nehézségek : kívánatos lenne, hogy az államon kívül a család és egyház hatása is érvényesüljön). Szerinte sürgős teendő a túlterhelés megszüntetése, a leventeképzés és középiskola tananyagának összeegyeztetése, leventeképző-kézikönyv kiadása, végül a keverés kérdésének megoldása a 12 éven aluli fiúk és általában a leányok ilyirányú megszervezése. Haltenberger Mihály Hogyan tanítsuk az országok gazdasági életét? — Róder Pál igen alaposan ismerteti ifj. Zibolen Endre doktori disszertációját (Szociális érés az iskolában). XXXIV. 1. sz. (jan.). Kisparti János emléke. —- Koppány István Az állampolgári nevelésről. — Pénzes Balduin Stíluselemzés (egymásmellé állítja Bajza Esthajnal és Petőfi A négyökrös szekér c. költeményeit, s összevetésükből vonja le tanulságait). Agárdi István Sebes Gyula Az életrenevelés c. 3*
