Protestáns Tanügyi Szemle, 1941
1941 / 4. szám - Dr. Hamvas Gyula: Gondolatok a pedagógia és a művészet összefüggéseiből
l)r. Hamvas Gyula : Gondolatok a pedagógia cs a művészet összefüggéseiből. <S7 A büntetés akkor éri el célját, ha megjavítja a bűnöst, s elsősorban ha azt a belátást kelti benne, hogy méltán bűnhődik. A nevelés szempontjából a magábaszállás és megbánás a legértékesebb erkölcsi hatása a büntetésnek, a nevelő pedig abban különbözik a bírótól, hogy egészen mellőzheti is a büntetés kiszabását, ha meg van róla győződve, hogy a vétkes szívből megbánta tettét s, kétségtelennek tartja, hogy a javulás büntetés alkalmazása nélkül is be fog következni. Sehol sem érvényesül a francia mondás igazsága : tout com- prendre c est tout pardonner annyira, mint a nevelésben. Aki megérti az ifjú lelkét, az ha nem mindent is, de sokat meg tud bocsátani a vétséget elkövető növendéknek. A megbocsátásnak olykor nagyobb hatása lehet, mint a büntetésnek, ezért a nevelőnek gyakran mérlegelnie kell, hogy mi jobb a cél érdekében, a büntetés-e vagy a megbocsátás. Sokszor bizony nem az eszére, hanem a szívére kell hallgatnia, s meg kell bocsátania a krisztusi tanítás szerint nemcsak hétszer, hanem hetvenhétszer is. Erre kötelezi, erre kényszeríti őt a tanítványa iránt szívében élő szeretet, s van-e nagyobb erő és nemesebb érzés a szeretetnél? Általában annál eredményesebb a nevelés, mennél kevesebb büntetést kell kiszabnia, s amit a jutalmazásnál mint fontos követelményt hangsúlyoztunk, hogy t. i. takarékosan, éljünk vele, az még inkább áll a büntetésre. Csak föltétien szükség esetén nyúljunk a nevelésnek ehhez az eszközéhez. Fejtegetésünk végén megismételjük azt, amiből kiindultunk : mind a jutalom, mind a büntetés a nevelésnek mais fontos eszköze, s mind a kettőt igénybe kell vennünk a nevelés céljának elérése érdekében. Alkalmazásuk akkor lesz eredményes, ha nem ötletszerűen, hanem megállapított irányelvek szerint s főkép következetesen történik, a nevelő-eljárás pedig akkor jó igazán, ha csak ritkán kell folyamodnia a jutalmazás, s még ritkábban a büntetés eszközéhez. Sopron. I)r. Ruhmann Jenő. A magyar közszellem alakítására hivatott középiskola helyzetképét az egész nemzeti társadalom időről-időre érthető érdeklődéssel vizsgálja. A középiskola évkönyvei, az ezekben kiadott jelentések, programmértekezések, az időszaki folyóiratok idevágó közleményei és ezer más közvetlen és közvetett megnyilatkozás mind-mind pontos fokmérője annak, meddig jutott el a középiskola a reformjai által kitűzött célokhoz. Gondolatok a és a művészet összefüggéseiből. i. A tanár és a színpad pcda<|ó(|iája.
