Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 1. szám - Hazai irodalom

Hazai irodalom. 39 szóval Nánayné könyvei szintetikus világképet adnak, melynek megismerése után tanulóink öntudatosan megérthetik, hogy a mi hazánk, Magyarország is értékes része a világmindenségnek. Nánay Béláné könyvei nagy szolgálatot tesznek az igazi népművelésnek, segítenek megnevelni azt a magyar típust, amelyik tisztában van azzal, mit köszönhet szülőföldjének, de azzal is : mit és mennyit kell neki hazájáért dolgoznia. Budapest. Dr. Kemény Gábor. A vegytan tanítása. írta : Loczka Alajos. A m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium támogatásával. Kiadja az Országos Középiskolai Tanár- egyesület. Budapest, 1939. 8°, 111. 1. Ára 5 P. Szerzőnk munkája a „Pedagógiai Szakkönyvek" (szerk. : Dékány István egyetemi tanár. Megrendelhető : Országos Középiskolai Tanáregyesületnél, Budapest, VIII., Csepreghy-u. 4. sz.) sorozatában a 7. kötet. Ma már nem kell hosszasabban írni a vegytantanítás szükséges volta érdekében. Nem a hasznossági szempontokra gondolunk, hanem a lelki előnyökre. Aligha van helyesen gondolkodó ember, jó orvos, mérnök, felfedező, vagy akár lélek­búvár és bölcs gondolkodó, akinek nincs gyakorlata abban, miként kell egy- egy feladatot úgy megoldani, hogy a legkisebb erőkifejtéssel a legjobb ered­ményhez jusson. Meg kell azt tanulni, mint lehet az anyagból eszméket hor­dozó eszközöket csiholni, az eszméket anyagi valósággá varázsolni, miképpen lehet egy-egy gondolatláncolatot tovább fűzni a nélkül, hogy mellékutakra tévednénk. Erre való készséget ad a vegytan ; segít a gyakorlatias észjárás megszer­zésében. Érdeklődést kelt az anyagi világ jelenségei iránt. Feltárja az egyén és társadalmi é.etet, elősegíti a pontos megfigyelés gyakorlását, a helyes bírálati szellemet. Szabatos kifejezésmódra szoktatja a tanulókat. Erősíti az akaratot, fejleszti az érzelmi világképet, és a hazafias nevelést is elősegíti Maga a tartalomjegyzék szemléletesen mutatja a mű jelentőségét. Végig­vezet bennünket a vegytan tanításának célján, a tanítás anyagának kiszeme­lésén. Ezt követi a tanítás módszere, benne sorban következnek : a tanítás módszere általában, előadási kísérletezés, szemléltetés, munkáltató tanítás, üzemek látogatása, a tanulók önképzése, vegytani gyakorlatok.. A sort be­zárja a vegytan kapcsolata a többi tárgygyal (koncentráció), a tanár tovább­képzése és a megfelelő irodalom felsorolása. Nem panaszkodhatnak fiatal kartársaink, hogy nem áll rendelkezésükre megfelelő vezető és irányító munka, amikor kikerülnek az iskolából. Szerzőnket pedagógiai és tudományos munkássága, gyakorlatias érzéke, áttekintőképessége, elsősorban azonban a tárgy iránti szeretete kiválóan alkalmassá tették a feladat megoldására és a vezetés szempontjainak kijelö­lésére. Világosan látjuk, hogy a kultúra eszményeket megvalósító tevékenység, mégpedig az egyénnek személyes öntevékenysége. A kultúrát nem lehet passzíve örökölni, mint a bőr színét stb., hanem mindenkinek cselekvőleg kell résztvennie annak megszerzésében. A komoly, szívós, fegyelmezett mun­kára való nevelésnek egyik legszebb tantárgya a vegytan, ahol a folytonos haladás, feltalálás örökké munkára készteti az embert. Ez csillog ki Loczka Alajos munkájából, és az emberré nevelésnek ez az egyik legszebb fejezete. Budapesti Dr. Horváth Károly. Nénié)li Sámuel : A soproni evangélikus líceum küzdelme a nyilvánossági jogért a Bach-korszakbaii. A soproni evangélikus líceum 1938—39. tanévi Évkönyvében a búcsúzó igazgató levéltári kutatások alapján megvilágítja azt a szívós küzdelmet, melyet az ősi líceum fenntartósága a Bach-korszakban az iskola nyilvános- sági jogáért folytatott. Megismerteti az olvasót az önkényuralom vezető férfiaival és azokkal a lépésekkel, amelyeknek a célja ősi alkotmányunk eltörlése és a magyar nemzetiség kiirtása volt. Az országos veszedelemmel a protestáns egyházi és iskolai önkormány­

Next

/
Oldalképek
Tartalom