Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 5. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 13!) Sok helyen megbolygatja a mi hagyományos és megszokott elgondolásainkat : a Táj- és Népkutató Intézet, a Magyarságtudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum, az Akadémia, a szabadtéri múzeumra vonatkozólag, de belátjuk, hogy egy nyugodt, bölcs, népét szerető ember megnyilatkozásai tárulnak elénk. Vállaljuk-e a magyar sorsközösséget? Ha igen, akkor vállalnunk kell a szenvedéseket is zúgolódás nélkül. Nincs helye az elpártolásnak, disszimiláció- nak. Igazat adunk, sajnos, korán elköltözött nagy tudósunknak : A magyarság j nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése. A magyar lélek diadala érdekében minden magyar nevelőnek ismernie kell ezt a munkát. Budapest. Horváth Károly dr. Szemes Gábor : A líceum cjyakorlatias irányú működésének célja, módja és eszközei. Különlenyomat a Magyar Tanítóképző 1940 január-februári számából. Budapest, 1940. 8° 24 1. Szemes Gábor kartársunk sokoldalú munkása a pedagógiai irodalomnak. Munkaterülete a népiskolától felfelé a tanítóképző akadémiáig. Be akarja mutatni az érdeklődőknek a gyakorlati irányú középiskolákat, elsősorban a líceumokat. Célja ideális : a nemzeti gondolat diadala, a nemzeti műveltséget nyújtó nemzetnevelés hiánytalan megvalósítása. Csak a magyar föld, a magyar lélek, a magyar test életfeltételei érdekelnek bennünket ezen a téren, vagyis a népünk jellemét és országunk helyzetét szem előtt tartó nemzetnevelés. ' A nemzet vezetőit elsősorban a gimnázium neveli, ezt senki sem fogja elvitatni, hiszen a gimnázium „tudós iskola“. Ámde az országnak vasutasokra, postásokra, jegyzőkre, telekkönyvvezetőkre, adótisztekre, számvevőségi tisztviselőkre, főleg pedig tanítókra és nevelőkre is szüksége van. Ezeket meg a líceum oktatja és neveli főleg. Ma már azt is tanítani kell, mint bánjanak a hivatalokban az ügyes-bajos dolgaik után járó emberekkel, az ú. n. ügyfelekkel. Ezeket nem szabad „idegen“ emberként kezelni, hanem magyar testvérként szeretettel útbaigazítani. , A gyakorlati irányú középiskolák vannak hivatva szolgálni a legegyszerűbb munka, a legdurvább, legalantosabb szolgálat megbecsültetését is. Meg kell értetnünk tanítványainkkal, hogy a belső erő és alkotás örömét az élet gyakorlati irányú kérdéseinek a munkálásában is megtalálhatjuk. Égessük bele a lelkekbe, hogy nemcsak tudományos pályán mutathatja meg a nemzeti géniusz a maga nagyságát, hanem földünk, iparunk és kereskedelmünk is várja a H magyar tehetségeket. ( Bármilyen iskolában dolgozunk, csak egy eszme, a magyarság, a magyar nép boldogulásának eszméje hevíthet bennünket. Ebből a szemszögből igen ■ sok értékes indítást kapunk szerzőnk világos okfejtéseiből. Budapest. Horváth Károly dr. Rezessy Zoltán : „A Harmadik Birodalom Kullúrképe.44 166 1. Meglehetős bizalmatlansággal kezdtem olvasni e könyvet címe és zsúfolt, rendszertelen tartalomjegyzéke szerint ítélve. (Hiába, oly sok rossz cikket és könyvet olvasott már a jámbor szemlélődő e tárgykörből, annyi hamis és hangzatos maximát, világmegváltó éretlen „böleseséget“, hogy igazán nem lehet szegénytől rossz néven venni, ha borsózik a háta egy-egy ily tárgyú új könyvnek már a megpillantásától is.) Szerző munkájában azonban — talán azért is, mert igen sok rosszra voltam elkészülve —■ kellemesen csalódtam. Nem lelkesedik a nácizmusért, de szociális jóhiszeműségét elismeri. Általában kellő tárgyilagossággal foglalkozik a szerző a kényes kérdésekkel is. Kár, hogy könyve statisztikus jellegű, amely igénynek már terjedelme, illetve a túlnagy feladat miatt sem képes hiánytalanul megfelelni : pl. a világnézeti tudományok új helyzetét öt oldalon, a neveléstudományét egy oldalon, a jogtudományét pedig két oldalon elintézi. (Berlinben megismertem egy fiatal magyar jogtudóst, aki állami ösztöndíjjal évek óta tanulmányozza a Harmadik Birodalom jogi helyzetét.) Gazdagabb intuícióval és invencióval s föltétlenül szűkítve a tárgykört, pl. mondjuk az egyházak helyzetének ismertetésére, amely szűkebb tárgykör megengedte volna, hogy a teljesség igényével lépjen
