Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 5. szám - Belföldi lapszemle

134

Belföldi lapszemle.

két ad a szerző iskolájának, a jászberényi állami líceumnak gyakorlatias életszolgálatáról a természetismeret keretében. Iskolaliget, virág-ház, termőföld (répa, csiperkegomba), füzes, halastó, baromfiudvar szolgál erre a munkára, így a líceum nemzeti munkaiskola lesz.

Március (3. sz.). Csekő Árpád a tanítóképzés néhány magyar feladatáról értekezik. Fajkérdés, zsidókérdés, a hazai németség ügye, a magyar tesltan és lélektan, neveléstudomány után sorba veszi az egyes tantárgyakat e szempontból, végül a hivatásórákat látja igazán célravezetőknek megfelelő felépítés mellett.

Április (4. sz.). Padányi—Frank Antal Az eszményi gyakorlatiasság a líceum és leánylíceum munkájában. Rendkívüli ennek á gyakorlatiasságnak jelentősége nemzetünk életében. Az örök életre előkészület folyjék magyar szemmel ; nemzeti értékeink gondos kiemelése, de nemcsak a nagyoké, hanem a kis embereké is, kik époly fontosak. Megismerteti a líceum a magyar ember anyagi és szellemi életét. Gyakorlatias akkor, ha követi azoknak a pályáknak szükségletét, melyekre előkészít, de nem rengeteg anyagot ad, hanem keveset, alaposan. Munkájában legfontosabb a nép i*azi megismerése. Eligazít adott körülmények között, s ezzel nevel, irányít más esetekre vonatkozólag is. A nevelési kérdéseket is alkalomszerűen tárgyalja, s el is intézi. Ezután a cikkíró az egyes tárgyak keretében mutatja be e munkát. Végül megállapítja, hogy a gyakorlatiasság nem áll ellentétben az elméleti megvilágítással, sőt a kettő együtt vezet célra. — Garamvölgyi Ervin a líceumi testnevelés lehetőségeiről ír, Hargitai Zoltán pedig a tanulók nyári munkájának irányításáról, melyet pályázatokkal végezhet helyesen az iskola. Ilyen tárgyakat tűztek ki : az iskolai munka továbbépítése, gyűjtés, tapasztalat- szerzés, falukutatás, eredeti próbálkozások (rajz, zene, kézimunka, irodalmi kezdés stb.), gyermektanulmány, szemléltető eszközök készítése, kirándulások, tanítási tervezetek kidolgozása, mindez előkészíti a jelölteket a jövő munkájára.

Kereskedelmi Szakoktatás márciusi számát a február 2-án elhúnyt Dengl János emlékének szenteli. Heinrich János pályáját, Rakitovszky István irodalmi munkásságát, Bariska Mihály mint szervezőt jellemzi.

Oktatófilm Hivatalos Közleményei. 1939 december (12. sz.). Szemes Gábor a növénytani filmek felhasználásának mód járól szól hosszasan. Farkas László így ír: Hogyan látjáa tanítványaink az oktatófilmeket? Horváth Károly a Márványbányászat Ruskicán c. filmhez adatokat közöl. Pozsonyi Gábor az új magyar keskenyfilmvetítőgépet ismerteti. ■—1940 január (1. sz.) a népiskolai filmoktatás kérdésének van szentelve. Geszti Lajos, Szemes Gábor, Yági Elemér, Kiss József, Bognár Gyula és Bévész Emil cikkei világítják meg különböző oldalakról a kérdést. — Február (2. sz.). Horváth Károly filmet kíván a falunak, Tokaji Nagy Béla az ásványtani filmoktatás fontosságáról cikkezik. — Március (3. sz.). Szentgyörgyi Gusztáv a süketnémák filmoktatását ismerteti, Yidacs Aladár a megértetés mozzanatáról a filmoktatásban, Farkas László pedig a filmoktatásról és nevelésről az új középiskolában ír.

Mindig hasznos tanácsadások (pl. filmragasztás kérdése !), új filmek ismertetései egészítik ki a folyóirat gazdag tartalmát.

Sárospataki Református Lapok. 1940. 3. sz. Kövér Pál Hitvalló iskolák címen a miskolci református leánygimnáziumi egyik szülői értekezlete nyomán ismerteti az iskola növendékeinek kiszállását falusi gyülekezetekbe ; ott templomlátogatásukat, ünnepélyüket és családlátogatásukat. — A 9-—11. számokban Harsányi István a sárospataki gimnázium tehetségkutató munkájára hívja fel a figyelmet, s anyagi támogatást, a lelkészek és tanítók megértő részvételét kéri. ■— FI cikkel kapcsolatban megemlítjük, hogy a nyíregyházi evangélikus Kossuth-gimnázium és a miskolci református Lévay-gimná- zium is végez már hasonló munkát.

Néptanítók Lapja 1940. 4. sz. Révy Kornél a, vallás- és közoktatásügyi minisztérium magyar népdalsorozatú hanglemezeiről ad képet. A Bartók- gyüjtötte felvételeket meg kell ismernie mindenkinek. Szegedi Imre a képzőművészetekről az iskolában.