Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
68 Egyházi és iskolai hírek. és igazgatása megkívánta volna a szabályozást. Hiszen az állami Rendtartásban természetszerűleg nem lehet szó sem az igazgatótanácsról, a presbitériumról, a tanári testület jogköréről, viszont ezeket az intézkedéseket a mi Rendtartásunk nem nélkülözheti, hiszen rajtuk fordul meg iskolánk egész élete. Értelmezhetjük a Rendtartás fogalmát sokféleképpen. Vitatkozhatunk azon, hogy mi tartozik bele egy Rendtartásba, mi nem. Az azonban bizonyos, hogy elvi szempontból mégis csak az a Rendtartás lenne a jó, amelyikből világosan láthatnánk iskoláink egész életének rendjét. A mi Rendtartásunknak tehát tartalmaznia kellene azokat az intézkedéseket is, amelyeket az állami iskolákra vonatkozólag külön könyvek és szabályzatok írnak elő, s amelyekre vonatkozó rendelkezések nálunk a Konvent és az Egyházkerületek különböző határozataiban találhatók meg. Például megemlíti az internátusok kérdését. Az internátusok a mi iskoláink mellett egészen más jellegűek, más szervezetűek és más feladat betöltésére hivatottak, mint az államiak. Ha az állami internátusok életét inkább a pénzügyminisztérium által kibocsátott szabályrendeletek igazítják is el, ebből még nem következik, hogy a mi internátusainkra vonatkozólag sem kell a Rendtartásnak semmit sem tartalmaznia. Nem kellene félnünk az anyagi kérdések szabályozásától sem. Az államnál van külön illetményszabályzat, nekünk azonban sehol sincs még irányadó rendelkezésünk sem arról, hogy milyen alapelvek szerint járjanak el a fenntartó testületek, pl. a túlórák, óradíjak, melléktisztségek, tiszteletdíjak megállapításánál, vagy milyen összegek szedhetők adminisztrációs iratok kezeléséért. Szükséges lenne pontosan megállapítani az állami felügyelettel szemben való jogainkat és kötelességeinket is. Sok kellemetlen félreértést és súrlódást kerülhetnénk el, ha mindnyájan pontosan tudnánk, hogyan viselkedjünk főigazgatói, vagy szakfelügyelői látogatások idején. Rá kell mutatni arra az érdekes tünetre is, hogy a református tanárság sokkal jobban van tájékozva az állami tanárokra vonatkozó rendelkezésekről, mint az egyházi törvények vonatkozó részeiről. Szomorú, de igaz, hogy a református tanárság legnagyobb része nem ismeri az Egyházi V. tc.-et, és nem ismeri a fegyelmi ügyeinek intézését szabályozó Egyh. VI. tc.-et sem. Kívánatos lenne tehát, hogy olyan könyvet adjunk a református iskolák és tanárok kezébe, amelyből bármely kérdésre megkaphatnák a szükséges felvilágosítást. Számolni kell azzal az ellenvetéssel is, hogy a most említett kérdések nem tartoznak valamennyien egy Rendtartás keretébe. Mi azonban nein a szavakon nyargalászunk, és nincs kifogásunk az ellen, ha a most vázolt könyvet nem „Rendtartásinak, hanem pl. ,,Kézikönyv“-nek nevezik el, amelynek a szorosabb értelemben vett „Rendtartás'* csak egyik fejezete lenne. A lényeg az, hogy a református tanárság olyan könyvet kíván, amelyből bárki útmutatást nyerhet az iskolai élet bármely mozzanatára. Ennek a kézikönyvnek a következő fejezetei lehetnének : I. Az Egyházi Törvények ránkvonatkozó rendelkezéséi (I. 3. és 11. §, V. 1., 2, 86—115., 129. §.—VI. 1., 2„ 11., 16., 18., 21. b) 23., 27. b), 28., 40., 45., 46., 47. a), 52. § és a tanárok eskümintája). II. Az 1934 : XI. te. III. Az 1935. VI. te. IV. Az iskolák. (Célkitűzés, fenntartás, vagyonkezelés, államsegély, alapítványok kezelése, tandíjkezelés, új iskolák alapítása.) V. Internátusok. (Célkitűzés, fenntartás, vagyonkezelés, alapítványok, fegyelmezés, gazdálkodás, kapcsolat az anyaiskolával.) VI. Felügyelet és ellenőrzés. (Igazgatótanács és presbitérium, egyházmegye, egyházkerület, Egyetemes Konvent jogai és kötelességei, református tanügyi közigazgatás, állami felügyelet.) VII. A tanártestület jogai és kötelességei, működése. VIII. Az igazgató. IX. A tanárok.
