Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 2. szám - Dr. Hajdú István: A református tanárság helyzete
54 Dr. Hajdú István : A református tanárság helyzete. Kár, hogy hiányzik olyan kérdőpont, ami a jótékonysági kiadásokról adna képet. De a hiány ellenére is vannak adatok és megnyilatkozások. Egy kolléga ezt írja : ,,Ha jótékonyságról van szó, nekünk kell elsősorban előállni, és 10—20 fillért nem adhatunk.1 Egy másik: ,,Sok a jótékonysági kiadás.“ Van, akijótékonysági egyesületet támogat évi 100 P-vel, van, aki 80 P évi megajánlással jótékonykodik, 100 P, 58 P, 80 P szerepel mint külön jótékonysági kiadás. 8. A kulturális szükségletek kielégítésénél általános panasz a könyvdrágaság, a mindennapi, jóformán animális létért való küzdés, a vidéki elzártság okozta nehézségek, súlyos tényező az időhiány, aminek általánosan panaszolt oka az iskolai adminisztráció túlten- gése. Ilyen válaszokat olvashatunk : „Szülői támogatással ki tudom elégíteni“, „Könyvet még nem tudtam venni, mióta családot alapítottam“, „Ki tudnám valamennyire elégíteni, de nincsen időm“, „A gyermekem neveltetése, egyik kiházasítása elviselhetetlen terheket raktak rám“, „Mint igazgató a jövőben talán tudok költeni, tanári fizetésemből nem tellett“, „Hogy a gyermekeim már felnőttek és önállóan keresnek, ki tudom elégíteni“, „A legszükségesebb szakmunkákat úgy szerzem meg, hogy a ruházkodástól vonom meg“; „Szakkönyvekre anyagi erőmön messze túl költők. E miatt súlyos adósságaim vannak“. A táblázat ezt mutatja : Kulturális szükségletüket kielégítik : Minimálisan Mérsékelten Majdnem megfelelően 10—50 P-ig 51—100 P-ig 101—200 P-ig 201—300 P-ig 301—500P-ig 67-en 62-en 63-an 12-en 7-en 500 P-n felül: keilen. Teljes mértékben ki tudja elégíteni: 1. Egyáltalában nem tud költeni könyvre, színházra stb. : 195 (47-6 %). Nem teljes lehetőséget nyújtanak mindenütt a tanári könyvtárak. 9. Idetartozik az újság és folyóirat előfizetés kérdése is, ami a helyzetképre nagyon jellemző. Ilyen megjegyzéseket olvashatunk : „Egy újságra sem telik.“ „A puszta fizetésből nem jut.“ „Esetenként néha.“ „Régebben többre fizettem elő.“ „Még gondolni sem lehet az előfizetésre“, írja egy X. fiz. oszt. 3. fok.-ban lévő nős kartárs. „Három gyermek mellett egyre sem.“ „Mióta fiam egyetemi hallgató, egyre sem. „Sem újságra, sem folyóiratra nem fizethetek elő.“ „Csak kettőre fizetek elő, de kénytelen leszek ezt is felmondani.“ „Jelenleg egy újságra és egy folyóiratra, azelőtt két újságra és négy folyóiratra tudtam előfizetni.“ „Egyre sem, nem jut“ írja valaki a X. fiz. oszt. 3. fok.-ból. „Eddig még nem tudtam egyre sem előfizetni“ írja — mások helyett is — egy 25 éves h. tanár. Vannak, akik valahogyan segítenek magukon ; kávéházi albérletben jutnak olcsóbban hozzá, van aki munkatárs, aki dolgozatokkal fizet elő.
