Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 12. szám - Dr. Bogsch Sándor: A biológiai tanítás

326 Dr. Bogsch Sándor: A biológiai tanítás. és június bármily kedvezőek volnának a természettel való érintkezés szempontjából, már beleesnek az összefoglalások idejébe és így új anyag földolgozására kevésbbé alkalmasak. A kirándulások száma is, éppen az ismétlésekre való tekintettel, csak korlátolt lehet. Ezek­nek az évvégi kirándulásoknak csak összefoglaló és begyakorló jelle­gük lehet. Az új anyag feldolgozásánál tehát a tanár sok esetben néhány szobai növényre és kevés, még megszerezhető élő állatra (terrarium, akvárium) és holtanyagra van utalva. A vegetációs periódusok egymásutánja is fordított. Mintha visszafelé pergetnék a filmet. Kezdjük ősszel a haladó élettel és végez­zük tavasszal, az ébredő élettel. Mennyire előnyösebb ebből a szem­pontból a német iskolák tanévi beosztása, ahol tavaszi és téli félévek váltakoznak egymással. Ha nem ragaszkodnánk oly mereven ahhoz például, hogy a IV. osztály ásványtana az év végével fejeződjék be, hanem az összefoglalásokkal együtt áprilisban, nagyszerűen lehetne májusban és júniusban a biológia előkészítő részét elvégezni. Gyűjteni, biológiai kísérleteket eszközölni és életközösségeket tanulmányozni. Irányítani a vakációban a tanulók munkáját. A mai tantervi be­osztásnál csak úgy tudunk kellőleg előkészülve munkába állni, ha a IV. osztályban évvégi földtani kirándulásaink kapcsán élettani meg­figyeléseket is végezünk és utasításokat adunk szünidőre vonat­kozólag is növények, állatok begyűjtésére, élettani jelenségek meg­figyelésére. Amilyen örömmel üdvözöltük tehát eleinte a biológia szélesebb- körű tárgyalását, époly mértékben csökkent az örömünk, mikor ilyen szűk keretek közé szorították a tanítás időtartamát. A növénytan és állattan tanítása egyébként olyan irányban történik, mint eddig. Nincs idő arra, hogy túlságosan részletezzük a növény- és állatvilág sok fajának a tárgyalását, hanem kiválasztunk minden osztályból egy-egy jellemző növényt vagy állatot és azt részletesen tárgyalva, mintegy az illető osztály típusaként állítjuk oda. Lehetőleg mellőzzük a latin nevek tanítását is. A tanítás menete logikusan a legalsóbbrendű szervezetből indul ki, és fokozatosan halad a tökéletesebbek felé, hogy végül eljusson az emberhez. Bár­mily helyes és indokolt a tanításnak ez a menete, meg kell alkudnunk a körülményekkel, hogy a vegetációs periódusokat kellőleg kihasz­nálhassuk. Ősz kezdetén csak közvetlen tapasztalás útján, egynéhány virágtípuson és begyüjthető állattípuson át nyerhetnek a tanulók bepillantást a növény- és állatvilágba. A látott dolgok sokkal job­ban vésődnek bele az emlékezetbe, mint az elmélet. Az új tanítási anyag csak a növénytan- és állattan elvégzése után kerülhet sorra (tehát 5—6 hónap múlva) és felöleli a szorosabban vett biológiát (fiziológiát). Azok a fejezetek, amelyekre itt kiterjeszkedtünk, a következők lehetnek : 1. Általános életjelenségek. Táplálkozás. Növekedés. Érzékenység. Szapo­rodás. Asszimiláció és disszimiláció. Az anyag körforgalma. i­•a §53 'r*i úr

Next

/
Oldalképek
Tartalom