Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 9. szám - Dr. Mester István: Megjegyzések a gyorsírás tanításához
Dr. Mester István : Megjegyzések a gyorsírás tanításához. 24:; Módszertani megjegyzések a gimnáziumi IV. osztályos fogalmazási gyorsírás tanításához. Az új tanterv értelmében a fogalmazási gyorsírást, mint kötelező rendkívüli tárgyat tanítjuk a gimnázium IV. osztályában. A tanítás célja, mint ahogyan azt a Tanterv és az Utasítások megjelölik, az egységes magyar gyorsírás alapismereteinek elsajátítása, folyamatos szép írással való begyakorlása és alkalmazásának megkedveltetése. Általában hangsúlyozott törekvés a gyorsírási alapismeretek szilárd megalapozása, az írás szépsége és szabatossága. Mindezekből pedig következik, hogy a tanulónak nemcsak a maga dolgozatát (szteno- grammját) kell könnyen és biztosan elolvasnia, hanem a másokét is. A Tantervben megadott írássebesség percenként 60 szótag. Hat írásbeli dolgozatot kíván meg a Tanterv. A fogalmazási gyorsírás tanításának célkitűzésénél a Tanterv az év végén kívánja meg az ötperces, lehetőleg 60 szótagos sebességű diktátumok szabatos, olvasható leírását és közönséges folyó írásba való áttételét. Az Utasítások azonban nem írják pontosan körül, hogy ezt a 60 szótagos maximálisan elérendő sebességet hogyan kell értelmezni. Köztudomású az is, hogy az elért szótagsebesség egymagában még nem jelzi a gyorsíró teljesítményét. Feltétlenül meg kell adni a teljesített munka időtartamát, az áttétel sebességét, az áttételben talált hibák mennyiségét, de ezenkívül még az olvashatóságra is tekintettel kell lenni. A fogalmazási gyorsírás tanításában, mint igen méltányos elfogadhatósági mérték ajánlható a következő ; percenkint 60 szótag sebességű 5 perces diktátum 45 perces áttételi idő mellett 100 szótagonként 5 eltérésig még elfogadható. Természetesen ebben a helyesírási hibák is bentfoglaltatnak. (Az áttételi sebesség percenként kb. 7 szótag.) Különös figyelmet érdemel az Utasítások azon része, hogy a gyorsírás szoros kapcsolatban van a gimnázium egyéb tantárgyaival. Erre a gyorsírást tanító tanárnak igen nagy súlyt kell helyezni, a y orsírási rövidítések tanításának kapcsán különösen ki kell domborítani a magyar nyelv törvényszerűségeit és a magyar stílus sajátosságait. Ez minden órán megvalósítható. A közönséges írás és a gyorsírás írásmódja közötti eltérések pedig igen jól felhasználhatók a magyar helyesírási készség fejlesztésére, bár ebben a tekintetben a szakemberek véleményei eltérők. A tanár hívja fel a tanulók figyelmét a gyorsírásban és a közönséges írásban használt helyesírás eltéréseire, nehogy a magyar helyesírásnak ártsunk. A sztenogrammok átnézésénél is jól ellenőrizhető és fejleszthető a tanulók helyesírási készsége. A hangzóilleszkedés törvénye tapasztalásom szerint igen eredményesen tanítható (tói, tői, ból, bői, hat, hét, nak, nek stb.). A már fentebb említett koncentrációt szintén jól megvalósíthatjuk.
