Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 8. szám - Dr. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete
Ür. Kemény Gábor: Győry Vilmos emlékezete 217 Ez a nagy szolgálatkészség eszmékkel és emberekkel szemben : 47 éves korában halálra őrölte Győry életidegeit. Családjának, író- társainak, barátjainak pótolhatatlan hiányt jelentett, hiszen csak halála után lehetett megerezni, hogy ez a íélszázadig is alig élt ember példátlan humanista lelkesedéssel es buzgalommal egy századra való munkát végzett. Munkája — irodalom, lelkészfunkció, társadalmi tevékenység, családjának eltartása, gyermekeinek nevelése — bámulatosan sokoldalú. Tetteiben és írásaiban mindig az erkölcsi szempontok adják a megbonthatatlan egységet... Jeles kompánia c. darabjában a szegény leány a temetőben, szülei sírja mellett téríti jobb útra gazdag, de eltévelyedett vőlegényét; Balassa Jánosról szóló történeti elbeszélésben a történeti érzéket akarja felébreszteni. Ünnepi ajándék c. mesekönyvében melynek jeligéje : minden napra egy képecske, minden napra egy versike — a gyermekvilág szeretetére neveli a magyar olvasót; Dósa Lajos előtt ő indította virágzásnak a magyar gyermekköltészetet. Ezt a lélekbe ható gyermekversét, melynek első sorai: Mesebeli kiskirályhoz betévedt egy kis leány, hogy az épen ozso- názolt tulipános udvarán — időtlen időkig fogjak mesélni a csengő szókra íelligyelő magyar gyermekeknek. Műfordításainak gazdag anyagát olyan tudással és költői érzékkel válogatja meg, hogy a lefordított mű mindig az idegen irodalom egészéről tesz tanúságot. Pontosan megtartja az eredeti mü formáját és írói rokonlelkűséggel őrzi annak szellemét. így a Don Quijote-i l is híven, magyarosan, választékosán fordítja, s az emberi gyengeségek és botorkalások világirodalomban is paratlan dokumentumát úgy ültette át, hogy ez által a magyar irodalmat is eredeti zamatú művel gazdagította. Ilyen Saphir: Krisztus és az írása, így szólaltatta meg a svéd költők szentimentális líráját, Tegnér falusi idilljét, Runeberg, Topelius románcait és regéit, rövid útmutató életrajzokkal is ellátva valamennyit. Az északi népek érzékenysége, misztikus mélységekbe árnyaló érzése megfelelt Győry Vilmos énjének, erkölcsi magatartásának : neki a költészet, akár eredetit alkotott, akár fordított, nem üres játék volt, de a legkomolyabb érzelmi és erkölcsi élmény. Rune- berg életét vázolva, mintha a maga életét rajzolná : „És mégis az ifjú kitűnő szorgalommal és lelkesedéssel folytatta tanulmányait, s a test sanyarúságait elfelejtette, midőn a lélek éhségét és szomját csillapíthatta.“ Ebből a páratlan együttérzésből fakad a tárgyválasztása, akár nagyobb keretű, akár kisebb versfordításaira gondolunk. Mily eleven erővel fordítja Tegnér Ézaiás hatalmas költeményét a Frithiofs Saga-1, s mily szemléletesen állítja elénk a mese hőseit: „IIü, gondos ápolás alatt Hildingnél két növény fakadt, Nem lata Észak ennél szebbet, A zöldelésben ékesebbet.
