Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 7. szám - Barcs László: A rajz a Részletes Utasításokban
Barcs László; A rajz a Részletes Utasításokban. 179 való próbálkozásokra“. Ennél különösen érvényesülhet a tanulótípusok érdeklődési körének, a rajzolás munkájába való bekapcsolása. Az alakrajz 14—14 óráját az Utasítás a VII—VIII. osztály között arányosan osztja meg, melyet elsősorban a rajzban tehetségesebb tanulóknak szán. E tanulmányokhoz némi előkészítést nyújtanak az alsó osztályok szabad gyermekrajzai. Tárgya az élőfej és alakábrázolás „részlető kidolgozás nélkül“, majd a „mozgó ember és állat“ megfigyelése és kifejezése egyszerű eszközökkel. Ez a tanulmány közelebb viszi a tanuló értelmi és érzelmi felkészültségét a művészeti alkotások világához. Szerkesztő rajz. Vetületi rajz. Az új tanterv ezt a feladatcsoportot a régihez hasonlóan osztályonként (I-—VIII.) kb. 10 órában írja elő. A leányiskoláknál ugyanezt csökkentett óraszámmal alkalmazza. Ez a feladatcsoport gyakorlati jellegű. Tárgya az I—II. osztályban a gyakorlati síkmértan, III. osztálytól pedig a vetületi rajz. Célja, hogy kifejlessze és fokozza „a tanuló térszemléletét, térben gondolkozását“. Erre és ennek rajzban való kivetítésére nemcsak műszaki, katonai, hanem minden olyan pályán szükség van, ahol a rajz mint magyarázó (átadó, átvevő) eszköz szerepel. Szükséges hangsúlyozni e feladatcsoportnak időben és tartalomban való maradéktalan kiaknázását azért is, mert a reáliskoláknak gimnáziumokká való átalakításával az ábrázoló geometria mint tantárgy megszűnt. Pedig a tér világának érzékeléséhez és ennek a rajz eszközeivel való geometrikus ábrázolásához ez adott elméleti és gyakorlati támpontokat. Ezt a szerepkört vette át a szerkesztő és vetületi rajz, melynél szintén megmutatkozik a rajz óraszámainak elégtelen volta. Hiszen ily csekély idő alatt a tanuló csupán ízelítőt kaphat a térszemléletet kialakító feladatokból. E hiányok enyhítésére néhány egyéni példát sorolhatok föl, mellyel a térszemléletet már az I—II. osztályban bevezethetjük akkor, amikor erre az Utasítás értelmében valójában csak a III. osztályban kerülhetne sor. Az I. osztályban a „rajzeszközök helyes használatának“ elsajátítása után, a másolások, arányos Kisebbítés és nagyobbítás anyagával kapcsolhatjuk egybe a felülnézet, előlnézet, oldalnézet elvének megértetését. Pl. két egymás mellett lévő szabálytalan hossz- négyzetű síkformát másoltatok. Ezt két testvér szántóföldjének nevezem el. Igazolni kell a tanulók előtt, hogy ennek a valódi képét csak akkor láthatjuk, ha felülről nézzük. Ezt egy négyzet különböző helyzetben való szemléltetésével bizonyítjuk. Képzeletben tehát repülőgépre ülünk, és onnan nézzük meg az alakját, sőt fölvételt is készítünk róla (térképezés). Ilyen módon rögzíthetjük meg, már a kis elsősök képzeletében a „fölülnézet“ elvét. Egy másik esetben képzeletben pl. Körmöcbánya bástyatornya „elé“ vezetem őket, ahonnan „előlnézetből“ szemléljük a hatalmas építmény „homlokrajzát“. A valódi méretek alapján meg is rajzoljuk ezt, léptékes kisebbítésekben (1 : 100). Majd egy vitorlás hajó követkczhetik. Bemutatom a kisméretű játék-hajót, mely trapézalakú hajótestből,
