Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 6. szám - Hazai irodalom
162 Hazai irodalom. érdekli a hitet. Ezt a vallásos élményt, mint mindent, megmagyarázni az értelem műve. Az értelem, a tudomány felmutatja, hogy a vallás lényegileg értékelő tevékenység. Ellentétek csak értékeléssel állapíthatók meg. Értékfogalmak a teremtés, a szent, az újjászületés, a kijelentés, az abszolút, a természetfeletti, a csoda fogalma. Sohasem egy tény megállapításáról van szó az értelem magyarázó munkájával, hanem egy tény értékeléséről. Az abszolút fogalmánál az értékelő tudat becsül valamit a lehetséges tapasztalat alkotó mozzanatai közül önmagában elégnek. A teremtés gondolata telve van ellenmondásokkal, de a végtelenbe elvesző oki sort megnyugvásra viszi. A csoda a törvényszerűséggel ellenkező mozzanat; a nagy nyerés a teremtés gondolatából éppen az, hogy a világban rend van. A csoda nem egy tény megállapítása az értelem szabatos magyarázó munkájával, hanem értékelése azon személyes hatás késztetésére, amelyet abból a tényből nyert. Vallásos nem az, aki szépen tud beszélni az Istenről, de aki él benne. Istenben, a halhatatlanságban csak hinni lehet, de nem lehet bizonyítani. A modern teológiai irodalom teljes ismerete és nagy elmélyedés jellemzi azon fejezeteket, amelyek a keresztyénség és a protestantizmus lényegét fejtik ki. A protestantizmusnak a szabad kutatás óriási elve a saját lényege megvalósulásának eszköze, legtermészetesebb szövetségese, ezért érthetetlen az az irtó háború a Schleiermacher életműve ellen, amit Brunner látott szükségesnek. A protestantizmus szerepe nem kisebb, minthogy biztosítsa Istennek lélekben és igazságban való imádá- sát. Ami pedig a vallás fejlődése terén történelemmé lett, előbb lelki élmény volt. Kiemeli szerző, hogy a református keresztyénség komolyan vette mindenekelőtt azt, hogy missziója örökös bizonyságtétel. Dr. Tankó Béla mély kifejtései szerintünk rávilágítanak a transcendentális fogalmak keletkezésére, amennyiben az értékelő tudatnak hit az alapjuk, de nem tagadják e valóságok lehetőségét, épúgy a parapszichológiái jelenségeket sem, csak ami a világos, történeti kritikának ellene mond, vethető el. A kiváló szerző és mély gondolkodó gazdag tartalmú, kitűnő és szép könyvét csak a legnagyobb elismeréssel lehet fogadni, s mindenki nagy lelki gazdagodással fogja olvasni, mert nemcsak eredeti s a világnézet kérdésének gyökeréig ható fejtegetésekkel ismerkedünk meg, hanem a könyv megkapó irálya gyönyörűségünkre is szolgál. Sopron. Tdllijai István. Tudomány és vallás. írta Tankó Béla. Szellem és Élet Könyvtára. Szerk. : Bartók György. Üj sorozat 9. sz. 1940. Szeged. Szerény terjedelme dacára rendkívül mélyenszántó tanulmány ez az előadás, amely minden sorában mutatja, hogy Tankó Béla önálló gondolkodó. Abból indul ki, hogy a problématudat az igazi mozgatóereje az életnek. Az ember ráeszmél, hogy a vallás címen olyat követelnek tőle, amiről az az érzése, hogy nem tartozik hozzá a vallás lényeges alkotó részeihez. A megoldás egyedüli útja : odafordulni a természet által rendelt egyedüli fórumhoz. A vallásos hit adja az embernek az egyedüli kincsét, ami romolhatatlan s örök. Innen az, hogy a vallásos lélek és közösség nem engedi, hogy az értelem belenyúljon a hit tapasztalatainak magyarázatával. A vallásos ember, hasonlóan a művészhez, nem is kívánja a magyarázatot, amíg a vallás csak élmény. De a befejező mozzanat ellenállhatatlanul előáll. A hit bizodalom és bizonyosság. így hisz a beteg az orvosban, a gyermek a szülőben, a barát a barátban. A vallásos hit pedig igazi megteljesedése a hitnek. Szülőoka az a tudat, amely tiltakozik megsemmisülésünk ellen, a lélekről való tudatunk. A hit felfedezte, hogy a világon rend és törvény uralkodik. A történelem nagy alkotásai a hívő korszakokat jellemzik. Az értelem csak a formát akarja megtisztítani, s csak az magyarázhatja a vallást, kinek mély vallási tapasztalatai vannak. Mindenkinek melegen ajánlható, hogy olvassa el e gyönyörű tanulmányt. Sopron. Tállyai István.
