Protestáns Tanügyi Szemle, 1940

1940 / 5. szám - Belföldi lapszemle

Belföldi lapszemle.

133

tezni a tankönyvet, hogy a speciálisan leányoknak vagy fiúknak szóló dalok (néhány darabról van csak szól) is elférhessenek benne. így mindjárt egységesebb lenne énektanításunk, s pénzügyileg is rentábilisabb lenne az énektankönyv kiadása. A Magyar Kórus már megkezdte ezt a munkát kitűnő és használható „Énekes ÁBC“-jével. Ha református tankönyvügyi bizottságunk nem tartaná érdemesnek foglalkozni egy tisztán református szellemű énektankönyv kiadásával, legalább hívják föl a figyelmet a fent említett tankönyvre, vagy illetékes hatóságunk rendelje el kötelező használatát a mi iskoláinkban is. Százszor inkább a katolikus Magyar Kórus értékes kiadványát, mint a semminémű kritikát ki nem álló regi és idejétmúlt rossz tankönyveket használjuk!

A bajt gyökerénél és alaposan kell orvosolni, különben középiskoláinknál is méltán vetődhetik fel az a gondolat, hogy az „ilyen énektanításért“, annak „ilyen eredménytelenségéért“ kár a drága időt pocsékolni.

Nyíregyháza.

Vikdr Sándor, tanár, zeneiskolai igazgató.

BELFÖLDI LAPSZEMLE

Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1940 február (4. sz.). Kardeván Káro>v : Tanári sorsfordulatok címen rámutat arra a változásra, mely a századeléji tanári helyzet és a mostani közt bekövetkezett. A fiatal tanár akkor ,.a tisztviselői státus legboldogabb tagja volt“, most... Igaz megállapítása az is, hogy „a tanárság ügye nem magánügy, hanem közügy ; a tanárság összetételéért és munkateljesítéséért a kultúrpolitikát is súlyos felelősség terheli“. Bízik az irányítók bölcseségében, mely megkezdte a tanári sors javítását. Bíró Béla a rajz tankönyveiről ír. Petrich Béla egy Frankfurtban tartott német élőnyelvtanári kongresszus tanulságait közli.

Március (7. sz.). Dékány István a tanári tevékenység természetét jellemzi, s a tanári munkát mint bonyolult közlést mutatja be. Érdekes Forgács-rovat egészíti ki a számot (külföldi ösztöndíjak, kémiai számológép, a tanulók lelki alkatának megfigyelése).

Magyar Középiskola. 1939 december (10. sz.). Szénássy Barna tollából cikket hoz a Kárpátalja iskolaügyéről. Minden számot értékes Pedagógiai Szemle egészít ki, mely magyar és külföldi vonatkozásban egyaránt gazdag. 1940 január (1. sz.). Mátrai János A piaristák Budán címen ír. — A márciusi (3. sz.) Bitter Illés emlékezetének szentelve közöl több cikket: a közgyűlés elnöki és titkári beszámolójának rávonatközó részeit, melyek mutatják, milyen tevékeny volt az elhúnyt nagy pedagógus a Katolikus Tanáregyesületben is.

Pannonhalmi Szemle. 1940 (1. sz.i. Jámbor Mike a leventeképzés érdekében ír. Rámutat hiányaira, a sok nehézségre, de elismeri eredményeit is (pl. a Kárpátalja visszafoglalásakor egész újonc katonák váltak be, nyilván azért is, mert katonai nevelésűket a leventeképzés jól megalapozta). Sajnos, a mozgalom iskolai oldala nem nyert még megoldást, mert az iskola és a leventeképzés egészen külön utakon jár. A három főnevelőtényezőnek, családnak, államnak és egyháznak, kell kezetfogva dolgoznia e fontos munkában.

Magyar Tanítóképző. 1940 januári és februári (1—2. sz.). Szemes Gábor : „A líceum gyakorlatias irányú működésének célja, módja és eszközei“ című nagy cikkében megállapítja, hogy a líceum gyakorlatiassága más, mint a régi tanítóképzőé. Most középiskola ez, az életrenevelés vezérgondolatával. A tanterv hajlékony keret, a nevelői lélek teremtőerejének kell benne érvényesülnie. Az általános műveltség fölött a gyakorlatiasság módszeres többletet jelent, de ezt megvalósítja e vonatkozások részletes kidolgozása, módszeres értekezletek, a líceum módszertani irodalmának kívánatos kiadása útján, továbbá óravázlatokkal, külön e célra írt tankönyvek és ifjúsági munka segélyével, végül a tanári önművelés ilyen irányával. A II. közlemény képe-