Protestáns Tanügyi Szemle, 1940
1940 / 5. szám - Csanády Sándor: A nő háborús szolgálatának történelmi példái
Csanády Sándor : A nő háborús szolgálatának történelmi példái. 125 Az új idők háborújában a nő szervezett munkakörökben segíti, támogatja a hadsereget. A nő háborús szolgálatának (légoltalom, Vöröskereszt stb.) csak a formája új, mert segítő kezét, erejét, nagy önzetlenséggel és belső indíttatással hozott áldozatait megtaláljuk messze a világhistóriában, légióként pedig hazánk történetében. Zrínyi Ilona személyét és szerepét az összefoglaló történelem is kiemeli, azonban Zrínyi Ilona mellett kisebb helyi történetekben és monográfiákban sok női várparancsnokkal találkozunk, mert a király zászlója alá vonult nemesúr helyett gyakran kellett az otthon maradt feleségnek átvenni a vár védelmét s vezetni a gazdaságot. Az elesett, vagy fogságba jutott Török Bálintok helyett a fájdalmas szívű Török Bálintnék vették vállakra a súlyos gondokat, és küldték az új katonákat a harcmezőre, váltották ki a súlyos török rabságból férjüket, fiaikat mérhetetlen összegeken. Ilyen névtelen hős Károlyi Zsuzsánna, Bethlen Gábor első felesége, aki fáradhatatlanul és nagy hozzáértéssel szervezte és biztosította Bethlen Gábor nagy hadvezetéseinek anyagi erejét és alapját. A régi nagyasszonyoknak az ilyen irányú háborús szolgálatát az új idők hadi szervezetében külön katonai alakulatok látják el. De a nagyasszonyok háborús munkaköréből maradt a mai idők asszonyaira is sok feladat. Gondoljunk arra, hogy a hadbavonult férfi helyett a nő villamost vezet, tömegével foglalja el az irodákat, künt a határban szánt, vet, szénát kaszál és végzi a legnehezebb gazdasági munkákat, este pedig együtt imádkozik gyermekével az édesapáért, aki a lövészárokban, az ellenség tüzében küzd, akit meg-megújuló reménységgel hazavárnak. Bár az új kor háborújában a nők szerepe nagy mértékben meg változott, különösen a városi asszonyokat állítja a háború más feladatok elé, mint a múltban, de azért, vagy éppen e miatt a magyar történelem hőslelkű asszonyai és névtelen hősei, akik a férfiakkal vállvetve ezer esztendeig tartották a magyar ég boltíveit, azt üzenik, hogy a mai történelmi időkben a szolgálatnak és szerepnek az értékét a nemzet létéért és fennmaradásáért érzett felelősség tudata adja meg. Kit-kit hova állít a kötelesség íratlan parancsa, ott fejtse ki erejét, mert szolgálatának egyedüli értékmérője a hűség és a szeretet. Azt üzenik ezeréves történetünk asszonyai, hogy a nő hősiességének, leleményességének, kitartásának, néma türelemmel vállalt helytállásának erőforrása a szíve. Amíg ez a szív meg nem mozdul, addig a beszervezés csak üres keret marad, a szerepvállalás meg időtöltő szórakozás. * A Mohi-pusztáról, Mohács mezejéről, Eger sáncairól, Eperjes vérpadjáról, a munkácsi bástyákról, Nagymajtény síkjáról, a
